Vissza a tartalomjegyzékhez

KARL PFEIFER BÉCS
A tiszta kezű pénztárnok 200 milliója

Brazíliában letartóztatták a radikális jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) külföldre menekült parlamenti képviselőjét, Peter Rosenstinglt. A Jörg Haider pártvezető közeli munkatársának számító Rosenstingl április végén történt hirtelen eltűnése előtt nemcsak az FPÖ kasszáját könnyítette meg, hanem adótanácsadó és pénzügyi befektető cégei révén húsz bankot és egy sor magánhitelezőt is. A károsultak közül néhányan időben eszméltek, és 1997 októberétől lefoglaltatták Rosenstingl képviselői fizetését. A többiek csupán abban bízhatnak, hogy a várhatóan őszszel megkezdődő bírósági tárgyalás fényt derít a „tisztességesek ügyvédje”, Jörg Haider és pártja zavaros gazdasági panamáira. A Rosenstingl-ügy hátteréről szól bécsi tudósítónk írása.

Amikor megírtam a Haider-jelenséget bemutató cikkemet (Hetek, 1998. május 8.), még nem került nyilvánosságra, hogy Peter Rosenstingl szabadságpárti parlamenti képviselő külföldre menekült. Ekkor még úgy tűnt, hogy semmi nem áll a népszerű demagóg pártvezető, Jörg Haider szövetségi kancellárrá válásának útjában. Rosenstingl - foglalkozására nézve pártja közlekedési szóvivője, az alsó-ausztriai pártszervezet elnökhelyettese és az FPÖ pénztárosa - főnökéhez hasonlóan sokat beszélt az „őszinteségről” és az „ellenőrzésről”. Távozása után azonban mégiscsak több mint 200 millió schillingnyi hiányt hagyott maga után.
Jörg Haider eleinte tagadta, hogy adópénzek is eltűntek volna és azt is, hogy ő erről bármit is tudott. A média azonban tényekkel bizonyította, hogy Haider és vezető csapata már jó ideje tudott a pénztárnok tevékenységéről, mégis eltitkolta a botrányt az államügyészség előtt. Peter Rosenstinglt június elején Brazíliában tartóztatta le a rendőrség. Rosenstingl ellen jelenleg kiadatási kérelem van folyamatban, és azzal lehet számolni, hogy néhány héten belül, de legkésőbb ősszel ismét Ausztriában lesz. Mindazonáltal a „becsületesek” és „szorgalmasok” pártja egy valamiben újdonságot hozott a Második Köztársaság eddigi történetében: eddig még más parlamenti képviselő nem menekült külföldre. Ezúttal bebizonyosodhat, hogy Haider körül adócsalási és spekulációs ügyek, csődök és becsapott üzleti partnerek sora van.
A botrány láncreakciót indított el a szabadságpártiak sorai között. Először Bernhard Gratzer alsó-ausztriai FPÖ-elnöknek kellett visszalépnie. Gratzer, aki jelenleg hűtlenség gyanúja miatt vizsgálati fogságban ül, már bevallotta, hogy 600 ezer schillinges jutalékot kasszírozott be azokért a kölcsönökért, amelyeket az FPÖ nevében Rosenstinglnek továbbított. Számos további tisztségviselő ellen is nyomozás folyik. Haider - aki amúgy maga a nyugalom -, most vadul csapkod maga körül. Eleinte azt állította, hogy irodáját a parlamentben lehallgatják. Mint mondta: különös zajokat hall, és miután szakértők bemérték az irodáját, ott egy olyan frekvencia nyomára bukkantak, amely egyértelműen a rendőrségnek tulajdonítható. A Heinz Fischer parlamenti elnök által elrendelt vizsgálat megállapította, hogy a szóban forgó frekvencia nem a rendőrségé, hanem a tűzoltóságé, és a titokzatos hangok, amelyeket az FPÖ-elnök hallott, azoké az építőmunkásoké, akik a parlament tetején abban az időben javítási munkálatokat végeztek.
Ekkor támadt Haider vezető beosztású rendőrségi munkatársának - aki egyben a rendőrszakszervezet egyik prominens tisztségviselője - az a zseniális ötlete, hogy rágalmazási feljelentéssel fog élni mindenki ellen, aki panaszt mer tenni rendőrök ellen. Amikor emiatt nyilvános közfelháborodás tört ki, a szabadságpárti szakember megígérte, hogy csak a „bűnözőkkel” szemben fog így eljárni. Ennek ellenére Ausztria legolvasottabb lapja, a Kronen Zeitung múlt vasárnap a következő politikai bökverset közölte: „A cél eléréséhez a rendőrséget megbénítani / és minden biztonságot elvenni, / a kedves gazfickók védelmére őket panaszokkal betakarni, / Az egyiknek a reteszt előretolni: ezt csinálják most a kékek.” Schlögl belügyminiszter azonban nem díjazza az ötletet: „Aki azt állítja, hogy a rendőrség mindig az igazat mondja, és a panaszosok mindig hazudnak, az nem őszinte.”
A 29 éves Karl-Heinz Grassert már négy évvel ezelőtt tartományi rendőrfőnök-helyettessé választották Kärn-ten tartományban. Haider e politikai nevelt fia most bedobta a törölközőt. Leköszönt, miután magas fizetésért alkalmazta egy osztrák iparos. Haider keserűen panaszolta az esetről: „Árulás és a legmélyebb személyes megalázás történt.” Grasser néhány hónappal ezelőtt enyhén kritizálni merte főnökét, és ezért igencsak meghurcolták. Más kritizálókat postafordultával zártak ki a pártból. Haider még pár évvel ezelőtt megígérte a „becsületeseknek” és „szorgalmasoknak”, hogy egyetlen választott FPÖ-képviselő sem fog nettó 60 ezer schillingnél többet keresni egy hónapban. Nos kiderült, hogy néhány képviselő Haider tudtával ennél jóval több pénzt kapott. Jörg Haider és a hozzá hű pártvezetők a párt gyors növekedését hozzák fel mentségül a botrányért. Ő maga természetesen minden felelősséget elhárít, és mindig mások a hibásak. Ismerős ez valahonnan: egykor, ha a német vagy az osztrák Hitler-csodálókat a tényekkel szembesítették, ezt hajtogatták: „Ha ezt a Führer tudná...” Nos, az FPÖ legkeményebb magja, a választók mintegy 5-8 százaléka igazodik ehhez a mondáshoz, és az elkötelezett Haider-szurkolók is talán azt fogják mondani: „Haider sem tudhat mindent.” De azok a szociáldemokrata és néppárti szavazók, akik - csalódva a koalíciós kormányban - csak nemrég szavaztak az FPÖ-re, most tanácstalanok, és kérdéses, hogy a következő választáson ismét Haiderre szavaznak-e. Jörg Haider még maga is azt nyilatkozta nemrégiben, hogy a következő, 1999. évi parlamenti választásokon szövetségi kancellár lehet. Nos, most szerényebb lett, és úgy hírlik, a következő öt évben csupán tartományi rendőrfőnök szeretne lenni Kärnten tartományban. Legalábbis azzal fenyegeti az osztrákokat, ha nem választják meg Kärnten tartományban rendőrfőnöknek, akkor megintcsak a szövetségi kancellári posztra fog törekedni.