Az egykori mátyásföldi Ikarus telephelyen alakult Észak-amerikai Járműipari Rt.
amerikai leányvállalata, az Alabama államban működő North American Bus Industries
Inc. (NABI) nemrégiben Budapesten bejelentette, hogy nyolcmillió dolláros
beruházással megkezdi a világújdonságnak számító szálerősítésű
műanyag-karosszériás városi autóbusz kifejlesztését. A NABI-t 1993-ban egy zárt
végű kockázati tőkealap, az Első Magyar Alap (FHF) hozta létre, elsősorban a világ
legkifinomultabb piacának számító észak-amerikai városokban használatos
tömegközlekedési buszok tervezésére, gyártására és forgalmazására. A NABI
részvényeinek 56 százaléka az FHF, 44 százaléka pedig több magyar és nemzetközi
befektető kezében van. A NABI-részvények közel egy éve szerepelnek a Budapesti
Értéktőzsdén és a BUX-kosárban. Az öt év alatt öt főről nyolcszáz főre
növekedett az alkalmazottak száma, és technológiailag a világ legjobb városi
buszgyártójává fejlődött NABI buszai ma már utasok tízezreit szállítják
Washingtonban, Philadelphiában, Miamiban, Houstonban és számos más amerikai városban.
A cég most újabb lépéssel szeretné megelőzni a világot: olyan szálerősítésű
műanyag buszokat dobnak piacra, melyek súlya három tonnával kevesebb a hagyományos
buszokénál, és karosszériájuk jobban ellene áll az oldalütközéseknek, mint az
acéllemez. A szabadalommal védett új műanyag-technológiát az amerikai TPC Composite
Inc. szállítja, mellyel a NABI kizárólagos szerződést kötött Európára és
Észak-Amerikára. A buszok karosszériájának súlycsökkentése azért jelentős, mert
a szigorodó környezetvédelmi előírások miatt az ezredforduló után a városi
buszokat olyan újonnan kifejlesztett erőforrá-sokkal kell majd hajtani, melyek jóval
nehezebbek a hagyományos dízelmotoroknál. A világ legszigorúbb környezetvédelmi
előírásait alkalmazó Kalifornia állam 2001-től csak „nulla emissziójú”
buszokat enged forgalomba állítani, tehát olyanokat, melyek egyáltalán nem
bocsátanak ki káros anyagot. Ez a trend valószínűleg jellemzővé válik az egész
világon. A Kaliforniában tanító Nobel-díjas Oláh György kémikus találmánya, az
üzemanyagcella (Fuel Cell) segítségével azonban ez a képtelennek tűnő intézkedés
is betartható. Az üzemanyagcellás motor hidrogénből és oxigénből vizet és
elektromos áramot állít elő. A kísérleti fázisban lévő erőforrás súlya
egyelőre olyan nagy, hogy csak a műanyag karosszériával kombinálva lesz versenyképes
a piacon, mivel a városok azt is megsínylik, ha túlsúlyos buszok rongálják az
úthálózatot.
A motorfejlesztés egy másik iránya az úgynevezett elektro-hibrid motor (dízel troli),
amelyben egy kisebb dízelmotor állandó fordulatszámon egy áramtermelőt, az pedig egy
elektromotort hajt, így csökkentve a hirtelen gázadásokból eredő füstfelhőket.
Mivel ez a motor is jóval nehezebb a hagyományos dízelmotornál, a NABI-nak minden
esélye megvan arra, hogy az első műanyag busz, amely jövő májusban gördül le a
futószalagról, nagy sikert arasson a megrendelők körében. Az első három darab már
most elkelt. (G. S.)