Igazi népi játék, és megabiznisz - így foglalható talán össze a foci vb
lecsupaszított lényege. A bajnokságon ugyanis nemcsak a csapatok versenyeznek, hanem a
szponzorok, a multinacionális cégek is futnak a pénzük után. Nem kérdés, hogy a
világcégek hatalmas üzletnek tekintik az évezred utolsó foci vb-jét, és minden
bizonnyal a több milliárd dolláros beruházásból mind a befektetők, mind a
játékosok lendületesen kaszálnak majd. A francia tőzsde is bizakodó; a bajnokság
előkészítő szakaszában a részvények árfolyama 35 százalékkal emelkedett.
A vb 12 hivatalos támogatója és nyolc hivatalos szállítója becslések szerint
összesen 280-300 millió fontnak megfelelő (több mint 100 milliárd forint) összeget
fizettek a jogokért. Így például a tejtermékek hivatalos szállítójaként a Danone
reklámozhatja magát, a vb hivatalos bankja a Credit Agricole, az informatikai
fejlesztéseket a France Telecom finanszírozta. A legnagyobb reményeket azonban a
sportszergyártó cégek fűzik a rendezvényhez: az Adidas az Európa-bajnok német, és
a Nike a brazil csapat szponzora. Mivel az előbbi megszerezte a hivatalos támogató
címét is, logója díszíti majd a labdákat, a szervezők ruházatát és látható
lesz szerte az országban. A főszponzorok a Financial Times szerint egyenként mintegy 20
millió fontot (7 milliárd Ft) fizethettek, ennél azonban sokkal többet elköltenek a
vb-re: a kapcsolódó promóció költségei a jogdíjak három-négyszeresét is
kitehetik. Ezzel együtt minden bizonnyal megtérülnek majd ezek a ráfordítások: a
hivatalos termékek eladásából 25 és 50 millió font (8,5-17 milliárd forint)
közötti bevételre számítanak a vállalatok.
Figyelemre méltó az a szakértői vélemény, miszerint a hamisított áruk készítői
közel ugyanennyit kaszálhatnak majd. Kína és a délkelet-ázsiai országok mellett a
hamisítványokból befolyó összegek Írországba, Nagy-Britanniába és Csehországba
vándorolnak majd.
A Newsweek szerint a vb hatalmas marketing-bulivá vált, ahol még a dél-afrikai
színekben pompázó Kellogg’s kukoricapelyhek is gazdára találnak a pólók,
ékszerek tömegei mellett. A legnagyobb szponzorok, mint a McDonald’s és a Coca-Cola
Co. 20-25 millió dollárral is támogathatták a rendezvényt.
A focisták számára a fő motiváció ma sem a pénz. Sok focista már most is
milliomos, ezért nem arra számítanak, hogy a vb-ből fognak megélni. (A
munkáscsaládból származó brazil gólkirály, Ronaldo kb. 8 millió dollárt keres
évente, és megfogadta, édesanyjának sem kell többé dolgoznia…)
A franciák a vb-re 9,4 milliárd frankot költöttek el, ennek mintegy kétharmadát
fordították az infrastruktúra fejlesztésére (ebből a Saint-Denis-i vadonatúj
sportcsarnok, a Stade de France 2,6 milliárd frankot emésztett fel, amelytől
egyébként az amúgy lepusztult városrész fellendülését is várják), a szervezési
költségek 2,7 milliárd frankra rúgnak. A költségek több mint felét különböző
állami forrásokból finanszírozzák, jelentős a szervezőbizottság (CFO)
hozzájárulása (2,4 milliárd frank), illetve a Stade de France konzorciumé (1,4
milliárd frank). Eredetileg nullszaldósra tervezték a vb-t, de a szponzorálásból
származó bevételeknek és a jegyeladásoknak köszönhetően most már némi
nyereségre is számítanak.