A magyarországi választások után egy héttel az RMDSZ törvényjavaslatot
nyújtott be egy önálló kolozsvári magyar egyetem létrehozására. A kezdeményezés
„sokkolóan” hatott a román kormányra, amelyben többen attól tartanak, hogy az új
budapesti kormány támogatásával az RMDSZ a jövőben kevésbé hajlik a
kompromisszumok keresésére.
Az eredetileg Kolozsváron működő egyetemet még a kommunista rendszer szüntette
meg, így csökkentve a magyar ajkú lakosságnak anyanyelvén történő továbbtanulási
lehetőségeit. Mindez része volt az asszimilációs politikának. A rendszerváltás
után a magyar kisebbség sok ígéretet kapott a magyar nyelvű oktatás
visszaállítására. Eltelt nyolc év, és az ígéretekből mindössze egy
kompromisszumos megoldás maradt: a Babes-Bolyai egyetem. A remény azonban nem szűnt
meg, hogy mégis sikerül létrehozni egy önálló magyar egyetemet.
Az RMDSZ javaslata nagy port kavart a román politikai életben. Bár az 1996-os
kormányprogram világosan rendelkezik az anyanyelvi oktatáshoz fűződő jogról, az új
kormányprogram pedig tételesen kimondja a „multikulturális egyetemek”
támogatását és az önálló anyanyelvű egyetemi intézmények létrehozását, most
amikor ez konkrét kérés formájában fogalmazódott meg, nagyon sokan nemtetszésüknek
adtak hangot.
A kormányon belül újból a „kompromisszumos” taktikázás lépett életbe. Petre
Roman a multikulturális megoldást szorgalmazza, míg Andrei Marga oktatási miniszter a
fiatalok etnikai alapú elkülönítésére hívja fel a figyelmet. A szélsőséges
nacionalisták felháborodva reagáltak, és kijelentették: „A jobboldal budapesti
győzelmén felbátorodva a magyar etnikum nem akar többé kompromiszszumokat: az RMDSZ-t
megbízták, hogy hozza létre az állami magyar egyetemet. A romániai magyarok hangja
most erősebb és határozottabb, mivel hátuk mögött tudják Orbán Viktort és
pártját.”