Vissza a tartalomjegyzékhez

ZARA ORSOLYA, HAZAFI ZSOLT
Rasszizmustól tartanak a romák

A magyar cigányok bíznak a leendő kormány vezetőinek a bölcsességében, mégis mind a kampány, mind az elmúlt napok kijelentései miatt tartanak attól, hogy felerősödik a rasszizmus és a romaellenesség hazánkban - derült ki Rácz Tamás, a Lungo Drom elnökhelyettese és Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke lapunknak adott nyilatkozatából. Attól is tartanak, hogy ezt a kérdést rendészeti és nemzetbiztonsági szintre szűkítik le.
Rácz Tamás a Heteknek elmondta: sajnálatosnak tartja, hogy ma már egy parlamenti párt, nevezetesen a MIÉP kampányában és programjában rasszista elemek is fellelhetőek. A soknemzetiségű Magyarországon nehéz megállapítani, hogy „ki a magyar”. Kérdéses tehát, hogy a „magyarság érdekeit szem előtt tartjuk” jellegű szólamok mögött mi húzódik meg. Rácz úgy véli, hogy a MIÉP parlamentbe kerüléséért az elmúlt négy év kormányzó pártjai is okolhatóak. „Az emberek bizalma elfogyott a mérsékelt pártok felé, s egy részüknek teljesen mindegy most már, hogy kik jutnak a parlamentbe.” A Lungo Drom elnökhelyettese szerint a MIÉP ellen a többi pártnak, legfőképpen a többségben levő Fidesznek is egyfajta módon harcolnia kell: „Remélem, a fideszesek lesznek olyan bölcsek, hogy ellehetetlenítik a munkájukat, hogy nem engedik őket labdába rúgni, sem pedig frakciót alapítani.”
Horváth Aladár, roma polgárjogi aktivista szerint komoly feladat hárul a mostani ellenzékre, illetve az új kormányzó pártokra, hogy megvédjék a jogállami értékeket. Kérdéses számára, hogy a hétköznapi politikai munka közben a Fidesz mennyire határolódik majd el a „nacionalista közbeszédektől”. „Ez azért is fontos - folytatta -, mert a magyarkodó pártok megerősödésével vélhetően több atrocitás éri majd a romákat.” A Fidesz - MPP-nek a cigányság helyzetével kapcsolatos programját jónak tartja, de ellentmondásosnak ítéli Orbán Viktor és Varga Mihály két legutóbbi kijelentését, amelyek a romák között aggodalomra adtak okot. A pártelnök a győzelem éjszakáján elmondott beszédében utalt a felcsúti kisgazdákra, „akik nem segélyből élnek”, Varga Mihály gazdasági szakértő pedig arról beszélt: a Fidesz nem a segélyezések híve, csak azok számára kínál munkát, akik akarnak dolgozni. Ez pedig erősítheti az önhiba elméletet, miszerint a rossz helyzetben levő emberek maguk tehetnek élethelyzetükről. Horváth megjegyezte: a romák 87 százaléka dolgozott a rendszerváltás előtt, ezért elsősorban munkahelyteremtő programokat várnak, hogy az időközben állástalanná vált cigányok újra munkába állhassanak. Fontos kérdés az is, hogy az etnikai hivatal élén történik-e változás. Végérvényesen szakítanak-e az elmúlt ötven év államszocialista megoldási képletével.
Amennyiben ugyanis olyan valakit helyeznek a hivatal élére, aki az elmúlt évek stílusát követi, semmilyen előrelépés nem várható, sőt egy már megbukott orvoslási mód „visszarendeződése” történhet meg - mondta Horváth Aladár. Ezt a „stílust” úgy jellemezte: a településeken kizárólag rendészeti, az országos politikában pedig nemzetbiztonsági kérdésnek tekintik a romák ügyét.


Fennállása, azaz 1987 óta összesen mintegy 600 fiatalt támogatott tanulmányi ösztöndíjjal a Cigány Ház. Megalakulásukkor mindössze mintegy 20 budapesti fiatal tanulmányait segítették, idén az ösztöndíjas diákok száma csaknem 300 - mondta el Mester Ágnes, az intézmény vezetője. A támogatást nappali tagozaton tanuló, budapesti cigány fiatalok kérhetik - ha a tanulmányi átlaguk legalább 3,0 volt és családjuk szociális helyzete indokolttá teszi - a rendszeres anyagi segítséget. A pályázatokat a diák, a hozzátartozója, illetve az érintett iskola nyújthatja be. Az intézmény tevékenységéhez tartozik emellett tanfolyamok szervezése, valamint pályaválasztási tanácsokkal segítik a fiatalokat. Tehetségkutató, felzárkóztató, informatikai és információs centrumot is terveznek létrehozni.