A magyar cigányok bíznak a leendő kormány vezetőinek a bölcsességében,
mégis mind a kampány, mind az elmúlt napok kijelentései miatt tartanak attól, hogy
felerősödik a rasszizmus és a romaellenesség hazánkban - derült ki Rácz Tamás, a
Lungo Drom elnökhelyettese és Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke
lapunknak adott nyilatkozatából. Attól is tartanak, hogy ezt a kérdést rendészeti
és nemzetbiztonsági szintre szűkítik le.
Rácz Tamás a Heteknek elmondta: sajnálatosnak tartja, hogy ma már egy parlamenti
párt, nevezetesen a MIÉP kampányában és programjában rasszista elemek is
fellelhetőek. A soknemzetiségű Magyarországon nehéz megállapítani, hogy „ki a
magyar”. Kérdéses tehát, hogy a „magyarság érdekeit szem előtt tartjuk”
jellegű szólamok mögött mi húzódik meg. Rácz úgy véli, hogy a MIÉP parlamentbe
kerüléséért az elmúlt négy év kormányzó pártjai is okolhatóak. „Az emberek
bizalma elfogyott a mérsékelt pártok felé, s egy részüknek teljesen mindegy most
már, hogy kik jutnak a parlamentbe.” A Lungo Drom elnökhelyettese szerint a MIÉP
ellen a többi pártnak, legfőképpen a többségben levő Fidesznek is egyfajta módon
harcolnia kell: „Remélem, a fideszesek lesznek olyan bölcsek, hogy ellehetetlenítik a
munkájukat, hogy nem engedik őket labdába rúgni, sem pedig frakciót alapítani.”
Horváth Aladár, roma polgárjogi aktivista szerint komoly feladat hárul a mostani
ellenzékre, illetve az új kormányzó pártokra, hogy megvédjék a jogállami
értékeket. Kérdéses számára, hogy a hétköznapi politikai munka közben a Fidesz
mennyire határolódik majd el a „nacionalista közbeszédektől”. „Ez azért is
fontos - folytatta -, mert a magyarkodó pártok megerősödésével vélhetően több
atrocitás éri majd a romákat.” A Fidesz - MPP-nek a cigányság helyzetével
kapcsolatos programját jónak tartja, de ellentmondásosnak ítéli Orbán Viktor és
Varga Mihály két legutóbbi kijelentését, amelyek a romák között aggodalomra adtak
okot. A pártelnök a győzelem éjszakáján elmondott beszédében utalt a felcsúti
kisgazdákra, „akik nem segélyből élnek”, Varga Mihály gazdasági szakértő pedig
arról beszélt: a Fidesz nem a segélyezések híve, csak azok számára kínál munkát,
akik akarnak dolgozni. Ez pedig erősítheti az önhiba elméletet, miszerint a rossz
helyzetben levő emberek maguk tehetnek élethelyzetükről. Horváth megjegyezte: a
romák 87 százaléka dolgozott a rendszerváltás előtt, ezért elsősorban
munkahelyteremtő programokat várnak, hogy az időközben állástalanná vált cigányok
újra munkába állhassanak. Fontos kérdés az is, hogy az etnikai hivatal élén
történik-e változás. Végérvényesen szakítanak-e az elmúlt ötven év
államszocialista megoldási képletével.
Amennyiben ugyanis olyan valakit helyeznek a hivatal élére, aki az elmúlt évek
stílusát követi, semmilyen előrelépés nem várható, sőt egy már megbukott
orvoslási mód „visszarendeződése” történhet meg - mondta Horváth Aladár. Ezt
a „stílust” úgy jellemezte: a településeken kizárólag rendészeti, az országos
politikában pedig nemzetbiztonsági kérdésnek tekintik a romák ügyét.
Fennállása, azaz 1987 óta összesen mintegy 600 fiatalt támogatott
tanulmányi ösztöndíjjal a Cigány Ház. Megalakulásukkor mindössze mintegy 20
budapesti fiatal tanulmányait segítették, idén az ösztöndíjas diákok száma
csaknem 300 - mondta el Mester Ágnes, az intézmény vezetője. A támogatást nappali
tagozaton tanuló, budapesti cigány fiatalok kérhetik - ha a tanulmányi átlaguk
legalább 3,0 volt és családjuk szociális helyzete indokolttá teszi - a rendszeres
anyagi segítséget. A pályázatokat a diák, a hozzátartozója, illetve az érintett
iskola nyújthatja be. Az intézmény tevékenységéhez tartozik emellett tanfolyamok
szervezése, valamint pályaválasztási tanácsokkal segítik a fiatalokat.
Tehetségkutató, felzárkóztató, informatikai és információs centrumot is terveznek
létrehozni.