Szkala Órópu attikai halászfaluban görög régészek megtalálták Graia antik
várost, amelynek lakói a Krisztus előtti VIII. században gyarmatokat létesítve
Közép-Itáliában a nyugati nyelvekben elterjedt nevet adták a görögségnek.
A Görög Régészeti Társaság megbízásából már két éve ásatásokat folytató
kutatók 15 épület - lakóházak, műhelyek és szentélyek - maradványait tárták
fel az Athéntól északra fekvő tengerparti romvárosban. „Az apszisformájú, ovális
vagy kör alakú építmények a Krisztus előtti VIII-VII. századból valók, s minden
jel arra utal, hogy a Homérosz által az Iliászban megénekelt Graia maradványai
kerültek elő” - közölte Alexandrosz Mazarakisz-Ainian, a kutatócsoport vezetője.
A felfedezés megerősíti azt a tézist, amely szerint Graia (későbbi kiejtés szerint:
Grea) lakói tevékeny részt vállaltak kolóniák létrehozásában a mai Nápoly
környékén, Cumeában és Ischia szigetén, s Itália lakói róluk nevezték el
görögnek (greco, griego, greek, grec, griechisch stb.) az összes hellént, akivel
kapcsolatba kerültek.
Krisztus előtt 1100-750 között Graia (Grea) a görög világ egyik legjelentősebb
fémgyártó központja volt. A régészek sokféle fémből készült, bronz- és
vastárgyakat találtak a helyszínen, továbbá kerámiákat, ékszereket, gyöngyöket,
pecséteket, sőt még egy majom formájú tömjéntartót is, amelynek föníciai eredete
az Anatóliához fűződő kapcsolatokat bizonyítja.
A görög régészek találtak egy Krisztus előtt 750-ből származó
halászháló-nehezéket is, rajta a tulajdonos, „Peithalimo” nevével, ami az egyik
legrégibb ismert görög felirat. (MTI)