SZABADY GABRIELLA
Enyhülnek az ígéretek

Új söprű jól söpör - tartja a közmondás. A választások győztes pártjai már alig várják, hogy kezükbe vegyék a söprűt - és remélhetően nem elszállni fognak vele, hanem a rendeltetésének megfelelően használják majd. A söprés előszeleit már a kormányalakítás előtt is érzékelni lehet. Hegedűs Miklóst, a Gazdaságkutató Intézet ügyvezető igazgatóját mindezek esetleges hatásairól kérdeztük.

Orbán Viktor a Kisiparosok Országos Szövetségének közgyűlésén. Rendet tesz Fotó:MTI

- A Fidesz, leendő kormánypártként hangsúlyozottan értésére adta a polgároknak, hogy az új kormány csökkenteni fogja az egyes közterheket: mérsékli a társadalombiztosítási és a munkaadói járulékot, bevezeti a családi pótlék alanyi jogosultságát, a tandíjat pedig szeptembertől eltörli. Azt a titkot azonban még nem fedte fel, hogy miből fogja ezeket a projekteket finanszírozni. Ön szerint mire építenek a párt gazdaságprogramjának kidolgozói?
- Ezt egyelőre nem lehet látni. Sem a Fidesz, sem az FKGP nem közölte még azt, hogy az ígéretek beváltásához kitől vesznek el pénzt. Így nem lehet tudni, hogy a lakosság vagy a vállalkozói réteg pénztárcája lesz emiatt érintve. Úgy gondolom, hogy miután a választáson győztes pártok kormányra kerülnek, és megismerkednek a kormányzási mozgáslehetőségekkel, enyhülnek, módosulnak az ígéretek, illetve csak néhány területre terjesztik ki azokat. Az ország pénzügyi tartalékai ugyanis nem teszik lehetővé, hogy minden réteg elvárásainak engedjen a kormány.
- A GKI számításai szerint az említett kedvezmények mennyi többletterhet jelentenek majd a költségvetés számára?
- Pontos számok ismerete nélkül nem lehet előre teljes körű számításokat végezni. Amit tudunk: a társadalombiztosítási járulékot négy év alatt 50 százalékkal mérséklik. Ha ezt egyszerre lépnék meg, akkor ez 70-75 milliárd forint, az alanyi jogú családi pótlék bevezetése pedig 5 milliárd forint többletterhet jelentene. Más kérdés, hogy mindez az inflációra milyen hatást gyakorolna: számításaink szerint az ígéretek beváltása jövőre 1-1,5 százalékponttal emelné meg az inflációt. Ennek levét nem elsősorban a folyó költségvetés inná meg, hanem az az 5500 milliárdos adósságállomány, amely emiatt mintegy 50 milliárd forinttal megemelkedne.
- A szociális juttatások mellett a gazdasági és a vidékfejlesztési csúcsminisztérium felállítása is napirenden van. Ön szerint milyen hatással lesz ez a szerkezet-átalakítás a gazdaságra?
- Ezek a lépések a közvélemény számára látványosak, de közgazdasági hatásuk nincs, és nem hiszem, hogy kimutatható a GDP növekedésében. Mivel az átalakítás megtöri az intézmények eddigi összehangoltságát, egy-két évig visszavetheti a minisztériumok munkáját. Mégis középtávon ésszerűnek tartom az ötletet. A vidékfejlesztési minisztérium pedig - amely többek között munkaerő-gazdálkodással, területfejlesztéssel, mezőgazdasággal foglalkozna - közelebb áll az európai uniós gyakorlathoz. A Phare-forrásokat is csak régiók fejlesztésére és nem ágazatok támogatására lehet fordítani. Az más kérdés persze, hogy az FKGP programjában nem található meg, hogy mennyiben lesz más, és konkrétan mi lesz a feladata az újszerű intézménynek, így ma még nem tudható, hogy nem lesz-e báránybőrbe bújtatott Földművelésügyi Minisztérium.
- A leendő miniszterelnök kiszámítható gazdaságpolitikát ígér a következő ciklusra nézve. A kormányra esélyes pártok gazdaságprogramját látva megalapozottnak látja ezt a tervet?
- Az, hogy már a kormányra lépés előtt kihirdették a társadalombiztosítási és munkaadói járulék csökkentését, lehetővé teszik a vállalkozói rétegnek azt, hogy több évre előre tervezzenek. Ez tehát egyfajta segítség, ha tetszik, kiszámíthatóság, mert erre alapozva középtávú stratégiát dolgozhatnak ki a cégek. Azt is el kell viszont mondani, hogy a kiszámíthatóságot nem a következő kormány fogja életre szólítani, hiszen miután a Bokros-csomag helyrebillentette a gazdasági egyensúlyt, 1997 második félévétől már stabil volt az adó- és az áfarendszer.
- Az azért nem volt előre kiszámítható, amit Orbán Viktor a kisiparosok előtt bejelentett, hogy tudniillik feloszlatja a társadalombiztosítási önkormányzatokat.
- Igen, és ez kissé aggasztó számomra. Mert ez Horn Gyula, végig nem gondolt, nem egyeztetett döntéseit idézi. Úgy látszik, ez a „veszély” továbbra is fennáll, és Orbán Viktor sem áll távol attól, hogy elragadtassa magát.