Vissza a tartalomjegyzékhez

NAGY ERIKA
Tovább tart a bessz a tőzsdén


Az elmúlt héten a BUX esése miatt többször is felfüggesztették a kereskedést a tőzsdén. Nem tudni mekkorát buksz Fotó: MTI

Egy hét alatt 1100 pontot esett a Budapesti Értéktőzsde iránymutató részvényindexe, a BUX. A piacon forgó részvények átlagosan több mint 13 százalékot veszítettek értékükből. Úgy tűnik, a „polgárok” akaratát nem fogadták kirobbanó örömmel az értékpapírpiac résztvevői. A választás második fordulóját követő hétfői napon már a kereskedés indulásakor 8 százalékkal lejjebb volt a kurzus, mint a pénteki záróérték. Több vezető papír - köztük a Mol, TVK, Matáv, Rába - kereskedését ideiglenesen fel kellett függeszteni, mivel több mint 10 százalékkal esett az árfolyamuk. A Brau Union részvényeivel pedig egész nap nem lehetett kereskedni a 20 százalékot meghaladó árfolyamcsökkenés miatt.
Varga Mihály, a Fidesz - MPP alelnöke szerint a választási eredmény vagy a leendő kormány összetétele nem befolyásolhatja a tőzsde állapotát. Ezzel szemben a gazdasági szakemberek egyértelműen a leendő kormány összetételével és várható gazdaságpolitikájával hozzák kapcsolatba a negatív eredményeket. Járai Zsigmond, a BÉT elnöke szerint a hétfői árfolyamzuhanás elsősorban a hazai belső piac reagálását mutatja, mivel a londoni bankszünnap miatt a külföldi befektetők aktivitása nem volt számottevő. Vízkeleti Sándor, az ABN Amro Equities elemzője is a kormányalakítással kapcsolatos bizonytalanságokra hivatkozik. Véleménye szerint nem annyira a Fidesz mint kormányzati erő, hanem az FKGP kormányzati szinten való megjelenése az, ami - ismerve terveiket és gazdaságpolitikai célkitűzéseiket - elbizonytalanítja a befektetőket. Szabó László, a Concorde Alapkezelő ügyvezető igazgatója szerint a Fidesznek a „koalíciós kényszer” miatt elképzelhető, hogy komoly engedményeket kell tennie a kisgazdapártnak. Véleménye szerint elsősorban az a fontos, hogy a leendő koalíció megváltoztatja-e alapvetően a jelenlegi gazdaságpolitikát. Morava Mária, a Budapest Értékpapír Rt. vezető üzletkötője a Hetek kérdésére elmondta: a politikai bizonytalanságban látja az uralkodó besszhangulat fő okát. A külföldiek egyelőre kivárnak, inkább a magyar befektetők estek pánikba. Véleménye szerint még tovább rontja a helyzetet, hogy a határidős piacon bekövetkezett drasztikus csökkenések folytán sok fedezeti üzlet zárásra került, majd a fedezetként elfogadott részvények is a prompt piacon kerültek értékesítésre, még inkább lenyomva ezzel az árakat.
A Magyar Nemzeti Bank két lépéssel próbálta - legalábbis lélektani szinten - megnyugtatni a gazdaság résztvevőit. Hétfőn 25 bázisponttal (0,25 százalék) csökkentette az aktív és passzív repokonstrukcióinak kamatát, majd döntött a refinanszírozási alapkamat június 1-jétől történő 0,5 százalékos csökkentéséről is.
A BUX másik jelentősebb, szerdai 252 pontos csökkenését inkább a „nagymedve” újabb támadása okozta. Pánikszerűen próbáltak megválni az orosz kisbefektetők részvényeiktől, kötvényeiktől, illetve a hazai fizetési eszköztől, a rubeltől is. Nyugati elemzők szerint az orosz valuta a jegybank folyamatos támogatása nélkül 15 százalékkal értékelődne le a dollárhoz képest. A részvényindex 12 százalékkal zuhant ezen a napon. A besszhangulat átterjedésének nemcsak pszichológiai, hanem technikai okai is vannak, ugyanis amikor a kisbefektetők elkezdik pénzük kivonását az alapokból, kénytelenek azokban az országokban is eladni, ahol a nagyobb likviditás miatt erre jobb lehetőségük van. Magyarország, Lengyelország és Csehország problémái nem hasonlítanak Oroszországéhoz, de befektetőik közösek, akik az egész régiót egyként kezelik portfólióikban. Azért kénytelenek befektetéseiket - profitrealizálás céljából - likvidálni a három kisebb országban, hogy fedezni tudják az orosz tőzsdén elszenvedett veszteségeiket, illetve hogy ott megelőzzék a még jelentősebb árfolyamesést.
Az elmúlt hét leglikvidebb papírja a Mol volt, forgalma meghaladta a 38 milliárd forintot. Árfolyama közben az átlagosnál nagyobb, 14 százalékot meghaladó veszteséget szenvedett. Az 5000 pont körüli árszinten már sokaknak vonzónak tűnik az olajtársaság részvénye (ennek is köszönhető az óriási forgalom), érdemes az eladók óvatosságát is mérlegelni a politikára igen érzékeny papírral kapcsolatban. A hét egyik legnagyobb vesztese azonban a TVK volt, amelynek értéke 19 százalékkal csökkent. Az egy hónappal ezelőtt még 5000 forintos régióban mozgó részvény értéke jelenleg csupán 3500 forint körül mozog. Továbbra is viszonylag legjobban tartotta magát a Matáv, árfolyama az átlagostól több mint 6 százalékkal kisebb mértékben csökkent. A DÉMÁSZ árfolyama az áprilisi bevezetést követő 24 ezer forintig tartó felívelés után 15 ezer forint alá sülylyedt. A társaság bejelentette, hogy vásárol saját részvényeiből bizonyos pakettet, de ez az árfolyam alakulásában nem éreztette hatását. Úgy tűnik, „jó üzlet” a 17 ezer 500 forintos eladási ár után a jelenlegi szinten történő vásárlás.
A határidős piacon az azonnali piacnál is nagyobb volt a csökkenés. A két legközelebbi határidő - 1998. június és szeptember - elszámolóára a prompt index alá esett, ami némi pesszimizmust sejtet az év hátralévő részére vonatkozóan.
Szakértők egyetértenek abban, hogy nem valószínű gyors, átütő változás a részvénypiacon az elkövetkező időszakban.

     

Átlagárak

     

Változás

  május 21. május 22. május 25. május 26. május 27. május 28. %
Matáv 1 274 1 257 1 177 1 179 1 170 1 192 -6.4
Mol 5 942 5 741 5 352 5 185 5 056 5 052 -14.9
OTP 10 415 10 103 9 501 9 628 9 350 9 247 -11.2
Richter 20 299 19 580 17 968 18 193 17 996 18 473 -9.0
TVK 4 356 4 187 3 800 3 655 3 558 3 514 -19.3
EGIS 8 725 8 612 8 168 8 022 7 713 7 651 -12.3
Borsodchem 6 898 6 649 6 385 6 193 5 928 5 936 -13.9
Rába 2 959 22 901 2 692 2 534 2 563 2 543 -14.0
DÉMÁSZ 17 054 16 738 15 760 15 316 15 367 14 727 -13.6
Pick 12 270 12 187 11 535 11 258 11 033 10 803 -11.9
BUX 8 142 7 967 7 274 7 407 7 154 7 049