Amióta a magyar társadalomban nagyobb teret nyert az agresszió, azóta
iskoláinkban is radikális változás állt be ezen a területen. A tanárok, diákok és
a szülők nemegyszer korábban nem tapasztalt módon, durván intézik el egymással
vitás ügyeiket. A negatív folyamatokra példa a napokban Szegeden történt eset.
A város egyik elit iskolájának, a két tannyelvű Deák Gimnáziumnak fiatal
történelem-tanárnője gyanútlanul lépett be minap lakásának lépcsőházába, mikor
megtámadta egy fiatal férfi. A tanárnő a lépcsőházban több rúgást kapott
támadójától. A fiatalember eközben azt mondta: „Ez még csak a kezdet!” Tucakov
Silvána, a Csongrád megyei rendőr-főkapitányság sajtóreferense elmondta az ügyről
a Heteknek: a tanárnőt ezen kívül más atrocitás is érte. Felfeszítették a
postaládáját, erőteljesen összekarcolták lakásának ajtaját, lábtörlőjére
pedig virágcserepet dobtak. Mint kiderült, a tanárnő azért járta ezt a furcsa
kanosszát, mert egyik diákját - elégtelen jegyei miatt - nem engedte
érettségizni.
A történelemből megbuktatott lány szülei már többször jártak az iskola
igazgatójánál, megkérdőjelezve a tanárnő, illetve a tantestület döntését.
Szemtanúk szerint egy esetben igen durva kifejezéseket is használtak. A szülők
végül a város jegyzőjéhez fordultak, hogy másítsa meg a testület döntését. A
hivatalnok ellenben megerősítette az iskola által meghozott határozatot: a lánynak
osztályt kell ismételnie. A tanárnőt ezen a napon érte az atrocitás.
Papp György, az Országos Diákjogi Tanács alelnöke szerint a szegedi eset jól
mutatja, hogy a hazai oktatási rendszerben komoly feszültségek halmozódtak fel. Mindez
azóta figyelhető meg, amióta a társadalom egyes rétegeiben tágabb teret nyert az
agresszió. Jól példázza a szegedi eset azt is - tette hozzá -, hogy nemcsak a
szociálisan elmaradott helyzetben lévő szülőknél és gyermekeknél van gond az
erőszakos magatartási formákkal. Hiszen a Deák Gimnázium egy elit iskola, ahová
főként a tehetősebbek gyermekei járnak.
A problémák gerjesztője többek között az, hogy az iskolai végzettségnek, az
érettséginek az elmúlt években annyira megnőtt a súlya, hogy megszerzését
már-már élet-halál kérdésnek állítják be. Némely tanár az áhított cél
elérése érdekében emberfeletti teljesítményre kényszeríti diákjait. A
teljesítménykényszer a tanárok életében is tetten érhető. A folyamat rengeteg
lefojtott indulatot szül a tanárokban, illetve a gyermekekben, és rajtuk keresztül
áttételesen a szülőkben is. Így a tanár-diák-szülő háromszögben megjelenő
feszültség, bármelyikük hibája folytán a szegedi esethez hasonlóan „robbanhat”.
Papp György szerint a médiának, így a filmeknek és újságoknak az erőszakot mint
elfogadható problémamegoldási lehetőséget bemutató hatása is okozza az elmúlt
évek során tapasztalt iskolai agressziót. A gyermekjogi szakértő hozzáfűzte: senkit
sem ment fel az, hogy mások „farkasok”, ezért ő is hozzájuk hasonlóan viselkedik.