- Úgy tűnik, hogy a szocialisták új frakcióvezetésében több volt miniszter is
szerepet vállal, mintha „szakértő ellenzéki párt” szerepre készülnének. Merre
tart az MSZP?
- A következő hetekben elemezzük a választási vereség okait, másfelől
felkészülünk az ellenzéki szerepre. Ez utóbbinak két feltétele van: az
„önelemzés” alapján meg kell hoznunk a szükséges személyi, szervezeti
változtatásokat, illetve egy erős frakciót kell létrehoznunk, melynek -
véleményem szerint - határozottan szociáldemokrata karakterűnek kell lennie. Úgy
tűnik, hogy ez a frakció mindenekelőtt a szakmai tagolódás mentén fog létrejönni.
Mindez jelzi, hogy elsősorban konstruktív ellenzéki magatartásra készülünk. Ezt a
fajta magatartást az is szükségessé teszi, hogy a parlamentben lényegében szinte
patthelyzet van, ebben a helyzetben felelősek vagyunk az ország fejlődéséért és
működőképességéért. Tehát azokban az ügyekben, amikben programunk és
identitásunk szerint elvi egyetértést tudunk kialakítani, együtt kell működnünk az
új kormánnyal.
- Tudna mondani ilyen ügyeket, amikben tudnának együtt dolgozni a Fidesszel?
- Ismervén a kormányzati oldal rendkívüli tagoltságát, és borzasztó kicsi
többségét, ilyen ügy lehet a költségvetés. Igencsak rá lesz szorulva a
Fidesz-kormány arra, hogy fontos ügyekben az ellenzék egyetértésével dolgozzon.
Arról nem is beszélve, hogy az úgynevezett kétharmados törvényeken nélkülünk nem
tudnak változtatni.
- Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének nyilatkozataiból viszont éppen az derül
ki, hogy az új kormány elsősorban ilyen területeken kíván majd változtatni.
- Azt gondolom, hogy ezzel kapcsolatban még türelemmel kell várni az ellenzéknek is.
A leendő kormányzati oldalról eddig elhangzott vélemények ötletrohamnak
nevezhetőek, amit nem is akarok minősíteni. Minderről akkor kell véleményt mondani,
amikor megszületik a kormányprogram, és megismerjük a koalíciós tárgyalások
eredményét, illetve a koalíciós kormány elképzeléseit.
- Lát-e esélyt arra, hogy magán az MSZP-n belül más vezetés legyen, más
stílus jelentkezzen?
- Arra látok esélyt, hogy az MSZP, a választási kudarc okait elemezve korrigálni
tudja politikáját, viselkedését, stílusát, kommunikációs készségét. Ez nem
feltétlenül jelenti azonban azt, hogy teljes megújulásra, vagy teljes változtatásra
kellene törekedni, és én nem is hiszem, hogy szükség lenne erre. Sok minden van, ami
értékes és megtartandó, és nagyon sok dolgon - mindenekelőtt a kommunikációs
készségünkön - javítani kell.
- Van, aki úgy fogalmaz, hogy a szocialisták nem vesztették el teljesen a
választásokat, hanem csak a kisgazdák léptek vissza a Fidesz javára. Az MSZP
„megkerülhetetlen tényező” maradt.
- Elvesztettük a választásokat. Ellenben az is igaz, hogy a Fidesz se nyerte meg
igazából. A szocialista párt immáron másodszor kapott kimagaslóan sok szavazatot.
Egyetlen olyan párt vagyunk, amely huzamos ideje képes megtartani sokmilliós
szavazótáborát, és ennek nyilvánvalóan van jelentősége. Van mit megőriznünk,
megtartanunk és átmentenünk. Nyilvánvaló, hogy 1998-ban nem a Kádár-rendszer
iránti nosztalgiából szavaztak ránk azok, akik ránk szavaztak.