Napjainkban se szeri se száma azoknak a hollywoodi
szuperprodukcióknak, amelyek címükben, szereplőik nevében
vagy történetükben bibliai próféciákra utalnak.
„Apokalipszis”, „abüsszosz”, „Armageddon” és más
hasonló rejtélyes szavak tűnnek fel egyre gyakrabban a
filmcímekben, melyeknek témái is gyakran idéznek bibliai
eseményeket: a „harag napját” megelőző háborúkat,
természeti katasztrófákat, idegen lények látogatásait.
Apokalipszis vagy végítélet?
A zsidó-keresztény kinyilatkoztatás szent könyveit
tartalmazó Ó- és Újszövetség a ma embere számára is
tartogat meglepetéseket, sőt - állítják egyes teológusok
és bibliakutatók - bizonyos prófétikus kijelentések
értelmezéséhez csakis korunk generációja rendelkezik a
szükséges ismeretekkel. A Biblia könyvei valóban bőséggel
tartalmaznak a jövővel és a természetfeletti valósággal
kapcsolatos kijelentéseket. A meglepő mindebben az, hogy ezek
az egymástól térben és időben távol eső, eltérő
nyelvi-kulturális környezetben keletkezett könyvek mindenben
egybehangzó, vagy legalábbis egymást kiegészítő
bizonyságot tesznek az „eljövendő dolgok” felől.
Hollywood médiaguruinak bestsellere minden bizonnyal János
apostol Apokalipszise. A görög „apokalüpszisz” kifejezés
jelentése: „leleplezés, feltárás, kinyilatkoztatás” -
vagyis nem „pusztítás”! Ez azért fontos, mert ezekben a
prófétai könyvekben Isten látomásokon keresztül tárta fel
Izrael, az Egyház, de a Föld, sőt az egész Univerzum
jövőjét is, amelynek során valóban igen sok katasztrófa fog
bekövetkezni, mindazonáltal e könyveknek nem ez a fő
üzenetük! Az apokalipszis nem a „végítélet”
szinonímája, hanem szerves része Jézus evangéliumának,
amely éppen az ítélet elől való megmenekülés egyedül
lehetséges útját mutatja meg az emberiségnek -
hangsúlyozzák korunk tekintélyes teológusai.
Ugyanakkor a Biblia az emberiség történetét valóban a
generáció-degeneráció-regeneráció hármas egységében
látja megvalósulni, vagyis a teremtést követő
visszafejlődésre az újjáteremtés a válasz. Abban pedig
nemcsak a teológusok, hanem korunk valamennyi jelentős
társadalomtudósa is egyetért, hogy e jelenlegi korszak minden
szinten a degeneráció, azaz a hanyatlás jeleit mutatja.
Erkölcsi hanyatlás
A hagyományos zsidó-keresztény erkölcsi-teológiai világkép
egyik meghatározó alapelve a bűn és az ítélet közötti
ok-okozati összefüggés. Már a Mózes első könyvében leírt
„első apokalipszis”, a vízözön oka is az emberiség
erkölcsi-szellemi hanyatlása volt: „És látta az Úr, hogy
megsokasult az ember gonoszsága a földön, és hogy szíve
gondolatának minden alkotása szüntelen csak gonosz.” Jézus
egyik jövőre vonatkozó próféciájában éppen a
„világvége” és Noé időszaka közötti összefüggést
emelte ki: „Amiképpen pedig a Noé napjaiban volt, aképpen
lesz az Emberfiának eljövetele is.” E második Noé-korszak
társadalmi degenerációját Pál így írja le: „Az utolsó
napokban nehéz idők állanak be. Mert lesznek az emberek
magukat szeretők, pénzsóvárgók, kérkedők, kevélyek,
káromkodók, szüleik iránt engedetlenek, háládatlanok,
tisztátalanok, szeretet nélkül valók, kérlelhetetlenek,
rágalmazók, mértéktelenek, kegyetlenek, a jónak nem
kedvelői, árulók, vakmerők, felfuvalkodottak, inkább a
gyönyörnek, mint Istennek szeretői.” Az itt felsorolt
társadalmi-szociológiai jelenségekről pedig már nemcsak azt
mondhatjuk el, hogy napjainkra tömegméretűvé váltak, hanem
azt is, hogy az emberiség legnagyobb része már ezt tartja
természetes létállapotnak! S hogy mi lesz a tradicionális
erkölcsi értékrend pusztulásának következménye? Erre
vonatkozóan álljon itt néhány megdöbbentő adat: a nyugati
országokban 1960 óta az erőszakos bűncselekmények 560
százalékkal nőttek, az elmúlt harminc évben a törvénytelen
születések száma 419 százalékkal gyarapodott, a válások
száma pedig megháromszorozódott. A Nyugat jelenlegi
állapotáról joggal írta Alekszander Szolzsenyicin: „A magas
erkölcsi eszmék valóságos erózión, elsötétedésen mentek
keresztül. Az élet szellemi tengelye teljesen ködbe
veszett.”
Járványok, betegségek
A szellemi-erkölcsi hanyatlás következménye - ez szintén
alaptörvény a Bibliában - a fizikai valóságban is
megmutatkozik. A minden eddigi médiánál nagyobb
tömegbefolyást gyakorló rock-kultúra és a filmipar
kifejezetten előnyben részesíti a hagyományos erkölcsi
értékrendet felrúgó magatartásokat: a szexuális
promiszkuitást, a homoszexualitást, a szodómiát, a
pedofíliát és más hasonló helytelen cselekedeteket, amelyek
egyik következménye a homoszexuális betegségként
kezdődött, de ma már heteroszexuális úton is terjedő AIDS.
Mértékadó becslések szerint a Szaharától délre fekvő
afrikai országok lakosságának 75%-a már
HIV-vírusfertőzött. Ha ez a számítás igaz, az éhség
okozta problémák Fekete-Afrikában hamarosan jelentéktelennek
fognak tűnni az AIDS-krízis mellett. Minden bizonnyal ez lesz a
világtörténelem eddigi legpusztítóbb járványa, ami elől a
fejlett országok sincsenek védve. „Az AIDS a század végéig
földünk minden pontjára kiterjed majd, mivel sem a
kormányoknak, sem a nemzetközi szervezeteknek nincsenek
hatékony eszközeik, melyekkel megfékezhetnék” - állítja
Jonathan Mann, a Nemzetközi AIDS Kutatási Központ igazgatója.
A legmértéktartóbb elemzések szerint 2000-re világszerte 120
millió ember lesz HIV-fertőzött.
Az utolsó időkre utaló valamennyi bibliai prófécia utal
járványokra. A hatvanas, hetvenes évek tudományos
optimizmusa, mely szerint végleg legyőztük a járványokat,
hamisnak bizonyult. Napjainkban olyan rég megszűntnek hitt
betegségek is tömegméretekben ütik fel fejüket, mint a
tuberkulózis (Los Angeles környékén a lakosság 85%-a
fertőzött TBC-vírussal); az 1950-es években már
legyőzöttnek hitt malária (évente 270 millió ember
fertőződik meg, és ebből 2 millió meghal); a kolera,
amelynek egy eddig ismeretlen mutánsa jelent meg Ázsiában,
ahol jelenleg is emberéletek ezreit követeli, s a prognózisok
szerint hamarosan átterjedhet Afrikára, a Közel-Keletre és a
mediterrán térségre. S akkor még nem is szóltunk az olyan
egyelőre ismeretlen, halálos kórokról, mint az Ebola-vírus;
a szarvasmarhákról emberre is átterjedő, szivacsos
agyvelőgyulladást okozó kergemarhakór; vagy a fejlett
országokban valósággal népbetegséggé vált és egyelőre
szintén gyógyíthatatlan rák.
Környezeti katasztrófák
A végidőkben bekövetkező katasztrófák között előkelő
helyet foglalnak el a földrengések. Századunkban már nemcsak
a földmozgások időpontjait, hanem azok nagyságát is pontosan
regisztrálni tudjuk. Ennek alapján álljon itt néhány
megdöbbentő statisztikai adat: 1890 és 1899 között
mindössze egyetlen 6-os erősségű (vagy annál nagyobb)
földrengést mértek a világon; 1940 és 1950 között négyet;
1980 és 1989 között nyolcvanhatot; a 90-es években pedig már
eddig több mint százat! Az elementáris erejű csapásokkal
szemben egyszerűen nem létezik hatékony védekezés!
Figyelmeztető jel, hogy 1996-ban a kifejezetten
„földrengésbiztosra” tervezett Kobe japán város egyetlen
nap a földdel vált egyenlővé.
Az Egyesült Államokban az 1990-es évek elején pusztító
viharokat minden idők legszörnyűbb természeti katasztrófái
között tartják számon; de hasonló felhőszakadások okoztak
súlyos problémákat Oroszországban, Kínában, Japánban,
Koreában, Mexikóban, az Egyesült Királyságban és legutóbb
Olaszországban is. A Time magazin e jelenségeket tömören
„földöntúli időjárásnak” bélyegezte, mivel a tudósok
a mai napig nem találták meg a rejtélyes
időjárás-változások okát. (A szakértők szerint mindez
már egy globális földi klímaváltással áll
összefüggésben.)
Ma a legtöbb környezetvédő figyelmének középpontjában az
úgynevezett „üvegházhatás” áll, amely közvetlen
kapcsolatban van az emberi környezetszennyezéssel, de a
klímaváltozással, sőt a vulkánkitörésekkel is. Például
az 1991-ben a Fülöp-szigeteken kitört Pinatubo-vulkán 20-25
kilométer magasságba lövellte a széndioxid-gázt a
sztratoszférába, ahol az kénsav formájában csapódott ki és
az egész bolygó légköre felett szétterült. Ez a fátyol
visszaverte a Nap sugarait, így a kitörést követő 2-3 évben
a Föld a Nap sugárzásának 1-3%-át veszítette el ez által.
Az űrből érkező káros ultraibolya-sugárzás
megszűréséért felelős ózonpajzs is vészesen (több mint
3%-ban) károsodott. 1993-ban az Antarktisz feletti ózonlyuk
már meghaladta Európa nagyságát, és Chile déli részén
súlyos egészségi károsodásokat okozott - előrevetítve az
egész emberiségre váró gyötrelmes jövő lehetőségét:
emberek millióinak bőrrák okozta borzalmas halálát.
Mindezek a folyamatok együttesen a Föld légkörének
egyenletes és globális felmelegedését okozzák, amely egyes
előrejelzések szerint átlagosan 8% lesz, de egyes területeken
akár a 20%-ot is elérheti. A szakértők máris ennek
tulajdonítják a Déli-sark jégmezőinek olvadását, amely a
tengerek szintjének jelentős megnövekedésével, ezáltal
számos tengerparti terület víz alá kerülésével fenyeget.
Csak összehasonlításul: egy méteres óceáni
vízszintnövekedés esetén Banglades elveszítené
területének 11,5%-át, ahol most 8,5 millió ember él;
kétméteres növekedés esetén a Maldív-szigetek 177 ezer
lakosát teljesen elöntené a víz és ugyanez történne a
Csendes-óceán számos szigetállamával, de az Egyesült
Államok egyes tengerparti városaival is.
Éhínségek és demográfiai robbanás
Tegyük mindehhez hozzá, hogy e környezeti katasztrófák
mellett egyre több éhes szájat kell jóllakatni. A Föld
lakossága ugyanis az életlehetőségek beszűkülése ellenére
exponenciálisan növekszik: Jézus korában hozzávetőlegesen
250 millió ember élt a Földön; Amerika felfedezésének
korára ez a szám mintegy 450 millióra növekedett; 1850-re
pedig elértük az egymilliárdot. 1900-ban már mintegy 1,5
milliárdan voltunk; újabb ötven év alatt már 2,5
milliárdan; napjainkban pedig már megközelítjük az 5,5
milliárdot. Nem nehéz kiszámolni, hogy ha a
népességnövekedés tendenciája nem változik, újabb ötven
éven belül valószínűleg elérjük a 10 milliárdos
nagyságrendet, ami a környezet újabb súlyos pusztulásával
és az életszínvonal meredek zuhanásával fenyeget.
A Biblia végidőkről szóló üzenetei is éhínségek
rémképét vetítik előre: „Lesznek éhségek (…)
mindenfelé.” Ezzel összhangban állnak a gazdasági
elemzések adatai, amelyek szerint 1984 óta a világ
élelmiszer-termelése számottevően lelassult, nagyrészt a
tartós aszályok, a műtrágyázás negatív hatásai, a
talajerózió és új növénybetegségek következtében. A
WorldWatch Institute számításai szerint évi 28 millió
tonnával több gabonára lenne szükség ahhoz, hogy lépést
tartsunk a lakosság gyarapodásával, de az utóbbi évek nettó
termelési többlete a 15 millió tonnához állt közelebb. Ez
azt jelenti, hogy évtizedek óta világméretekben növekszik a
súlyosan alultáplált emberek száma, s ma már jóval
meghaladja az 500 milliót. A nyugat-európai szupermarketek
kifogyhatatlannak tűnő árubősége láttán bizonyára kevesen
adnak hitelt Norman Borlaugnak, a „zöld forradalom
atyjának”, aki szerint: „A küszöbönálló éhínség és
az emberek millióinak nyomora könnyen egy hatalmas, globális
holocausthoz vezethet.”
Világdiktatúra
Hollywood jövőkutató filmgyárosai a természeti
katasztrófák mellett radikális társadalmi-politikai
változásokra is felkészítik nézőiket. Az eljövendő
„szép új világot” szerintük erős világhatalmi
centralizáció, a törvényhozói és végrehajtó hatalom
egyesítése, a multinacionális cégek világuralma, a
hagyományos pénzgazdálkodás teljes eltörlése, és a Föld
valamennyi lakosára kötelezően kiterjesztett totális
ellenőrzési rendszer jellemzi majd. Ebben az orwelli világban
ismeretlen fogalom a hit és az erkölcs: a valamilyen vallási
értékhez kötődő embereket rendszerint társadalmon kívüli,
ill. azzal szembenálló csoportokként (pl. emberevő
őrültekként) mutatják be. Korunk fentebb jellemzett
tendenciái valóban ennek megvalósulása felé hatnak: a
nemzetközi terrorizmus, a kábítószer-kereskedelem és az
általános bűnözés világméretű növekedése előbb-utóbb
azt fogja eredményezni, hogy a „békére és biztonságra”
vágyó polgárok erős kezű vezetés után fognak kiáltani.
A hagyományos nemzetállam már most is anakronisztikus
fogalomként hat a globalizáció élharcosai: a multinacionális
cégek és nagybankok világában. A II. világháború után
megnőtt az ENSZ, az UNESCO, a Világbank, a Nemzetközi
Valutaalap és egyéb nemzetközi szervezetek szerepe, hatalmi
jogköre és erőforrása. Ha ehhez hozzátesszük a
komputertechnológia és a műholdas kommunikáció biztosította
lehetőségeket, azt mondhatjuk: semmi akadálya sincs egy
működőképes világ-állam létrejöttének. Ez az állam
azonban távolról sem fog emlékeztetni a „jó öreg”
demokráciákra: egy olyan totalitárius rendszer lesz, amelyhez
képest Hitler vagy Sztálin uralma valóságos földi
paradicsomnak fog tűnni! Az Újszövetség prófétai könyvei
ezt az államrendet az „Antikrisztus uralmának”, ill. a
„Fenevad királyságának” nevezik. Ennek a diktatúrának az
alapját a gazdasági elnyomás fogja képezni, amit a totális
kontroll tesz lehetővé: „Azt is teszi mindenkivel,
kicsinyekkel és nagyokkal, gazdagokkal és szegényekkel,
szabadokkal és szolgákkal, hogy az ő jobb kezükre vagy a
homlokukra bélyeget tegyenek, és hogy senki ne vehessen, se el
ne adhasson semmit, hanem csak akin a fenevad bélyege van…”
A megfigyelőszerkezetek (pl. mikrochipek) megfelelő helyeken
elhelyezve és műholdakkal összekapcsolva lehetővé teszik,
hogy a világ minden lakosának mozgását figyelemmel
kísérjék, pontosan úgy, ahogy teszik azt újabban az autókba
helyezett „lopásgátlók”. Egy megfelelő szuperkomputer
pedig a másodperc törtrésze alatt információt szolgáltathat
a Föld bármely lakosának hol- és hogyléte felől.
Atomháborúk
A vízözön után Isten megígérte Noénak, hogy többé nem
pusztítja el a Földet víz által. A jelenlegi világ tűzben
fog elhamvadni: „Átok emészti meg a földet és lakolnak a
rajta lakók, azért megégnek a földnek lakói és kevés ember
marad meg”; vagy: „A mostani egek pedig és a föld
megkíméltettek, tűznek tartatván fenn, az ítéletnek és az
istentelen emberek romlásának napjára”. A Biblia végső
időkre vonatkozó próféciái között előkelő helyen
szerepelnek a háborúk - s egyes prófétai részek mintha
pontosan egy nukleáris háború okozta katasztrófát írnának
le -, melyeknek kiváltó oka egy Izrael elleni nemzetközi
hadjárat lesz. A koalíciós seregek Megiddó hegyénél (innen
az ismert „Armageddon” kifejezés) gyülekeznek össze, ahol
pusztulásukat - amely hirtelen fog lesújtani -, a
próféták szerint következő jelenségek kísérik majd:
„megsenyved a húsuk, szemeik is megsenyvednek gödreikben és
nyelvük is megsenyved szájukban”. Az atomsugárzás emberre
gyakorolt hatását valószínűleg ma sem tudnánk ennél
pontosabban megfogalmazni.
Idegenek között?
Végére hagytuk a sci-fi írók és hollywoodi álomgyárosok
utolsó „klasszikusát”: az ember-robotok, kiborgok,
ufonauták, idegenek és hibrid lények világát, amely a
robotika és a klónozás szédítő fejlődését tekintve ma
már egyáltalán nem sorolható a tudományos képtelenségek
körébe. Az „E.T., a földönkívüli”, a „Csillagok
háborúja” vagy a „Függetlenség napja” kasszasikerét
látva elgondolkodhatunk azon: vajon korunk legnagyobb
tömegmédiája nem tudatosan készíti-e fel a fogyasztókat egy
várható „harmadik típusú találkozásra”.
Jézus korábban már idézett prófétikus szavai párhuzamot
vontak Noé, vagyis a vízözönt megelőző kor és a
„végidők” kora között. Nos, Mózes első könyvében egy
furcsa esetről olvashatunk: „Lőn pedig, hogy az emberek
sokasodni kezdtek a föld színén és leányaik születtek. És
látták az Istennek fiai az emberek leányait, hogy szépek azok
és vettek maguknak feleségeket mindazok közül, akiket
megkedveltek… Óriások voltak a földön abban az időben,
sőt még azután is, mikor az Isten fiai bementek az emberek
leányaihoz, és azok gyermekeket szültek nekik.” Az eredeti
héber szövegben szereplő „bné haelohim” kifejezés azt is
jelentheti: „angyalok fiai”. Vagyis ebben pontosan arról a
folyamatról ír a Biblia, amit modern szóval hibridációnak:
természetfeletti és emberi lények keveredésének neveznek. E
hibridek másik héber neve - „nefilim” - azt jelenti:
„akik lezuhantak”. Ez lenne a roswelli titok nyitja?
Korunk médiaipara nagy kihívás elé állítja a
kereszténységet. A racionalista teológiák az elmúlt
századokban a Bibliát nemhogy természetfölötti
tartalmától, de történetiségétől is jóformán teljesen
megfosztották, lerombolva ezzel a nyugati társadalmak
alappillérének számító zsidó-keresztény erkölcsi
értékrendet is. Jelenleg
- úgy tűnik - Hollywood filmgyártói jobban érdeklődnek
a bibliai próféciák iránt, mint számos pap, lelkipásztor
vagy teológiaprofesszor.