Vissza a tartalomjegyzékhez

PÁLFY GYULA
DEEP IMPACT Ütközés a jövővel

A legújabb amerikai szuper- moziban egy gyorsan közeledő és roppant terjedelmes üstökös fenyegeti civilizációnkat. A katasztrófa elkerülésére van némi esély, de megpróbáltatik az amerikai demokrácia szilárdsága, nemkülönben az elnök tekintélyének súlya, s számos törékeny emberi kapcsolat... miközben a hírcsatornák teljes gőzzel dolgoznak a „világtörténelem legnagyobb sztoriján”, mely szerint egy New York nagyságú égi kődarab nyomul rendületlenül a Föld felé.
A Dream Works (Lucas és Spielberg cége) látványcsapata a viszonylag szűken adagolt extra látványosságokat most is magas szinten szállította, azonban a hangsúly - ezúttal - egyértelműen az érzelmekre, az emberi értékviszonyokra került.
A téma egyébként szinte már tipikus. Földrengés, tűzvész és vízáradat, tornádó, vulkánkitörés, és a csapásokat - a filmen - rendre túlélő emberiség, amelyet saját atomfegyverei és a földönkívüliek is megpróbálnak eltörölni bolygójáról. Most, az évezred végén, amikor az apokaliptikus látományok a filmiparban is „természetes módon” szaporodnak el, sokatmondó minden apró motívum, ami a fantázia-világvégét hivatott hihetőbbé tenni.
A veszélyérzetnek - amire a mozifogyasztó felkapja majd a fejét - valóságosnak kell lennie, amihez elő lehet húzni egyet a globális katasztrófaforrások közül. Az egyik ilyen a Földbe esetlegesen beleszaladó üstökös okozta kozmikus karambol, ami (bár a tudósok szerint töredékszázaléknyi esélyű) tényleg alkalmas a jelenlegi élővilág jelentős visszametszésére, vagy akár évekig tartó teljes redukálására, ahogy azt a filmben is többször hangsúlyozzák. Előbbi esetet valószínűsíti sok tudós a dinoszauruszok kihalásának magyarázataként.
Az üstökös becsapódása ugyanis hatalmas porfelhőt ver fel, ami hosszú időre eltakarja a Nap fényét, s ez „hetek alatt a növények, hónapok alatt az állatvilág pusztulását eredményezi” (idézet a filmből).
Figyelemre méltó a bibliai motívumok jelenléte a produkcióban. Az elsődleges túlélési tervvel kiküldött űrhajó a „Messiás” nevet viseli - feladata, hogy az üstökös felszínére helyezett nukleáris bombákkal darabokra robbantsa a veszedelmes égitestet. Ám van egy B-terv is: ha ez nem sikerülne - és pont ez történik - egymillió kiválasztott megmenekülhet az amerikai népességből egy előre kiásott „bárka” segítségével. A túlélésre készített bárka hatalmas óvóhely, ahol az előre kiválasztottak (tudósok, művészek és egyéb kiválóságok), és a „taj-számuk” alapján kisorsolt, kizárólag ötven évnél fiatalabb szerencsés átlagpolgárok - meg persze állatfajok és növények magvai - két évig kihúzhatják, míg végül - a számítások szerint - a Napot elfedő porfelhő lassan oszladozni kezd, és kezdetét veheti az újrabetelepülés.
A filmben szabad utat kapnak a jellegzetes amerikai értékek. Az elnök - aki nagy tekintélyét népéért érzett felelősségtudatának és higgadtságának köszönheti - a világ nyilvánossága előtt vall hitéről. A főszereplő családokban a nyilvánvaló vég közeledtére megerősödik a szeretet és az egymáshoz tartozás tudata, s jelentéktelenné válik többek között a tegnap még mindennél fontosabb médiakarrier. A sikertelen akcióból visszatérő űrhajósok pedig egy rögtönzött húzással ugyanezen motívumból engednek a lehetőség késztetésének, és feláldozzák magukat az emberiségért -
a „Függetlenség Napjában” látható példa nyomán.
Így is lesz becsapódás és gigantikus szökőár, ami könynyedén mossa el a tengerparti városokat, és rohan még hétszáz mérföldnyit a szárazföldek belseje felé... de aztán a víz is kezd visszahúzódni.
Általános bizakodás és derű uralja a záró képsorokat. Ám a romos Fehér Ház előtt elhangzó bizakodó elnöki szónoklat ellenére erősen gyanítjuk: az emberiség - saját erejéből - továbbra is képtelen megvédeni magát.