Esőverte rangadó

TUDÓSÍTÓNKTÓL

Nicsenko és Tóth Norbert verseng a labdáért. Kézzel-lábbal Fotó: MTI

A magyar futballban nem éppen jellemző nagy várakozás előzte meg a Ferencváros-Újpest csúcsrangadónak kikiáltott mérkőzést. A lelkesedés érthető is volt, hiszen sok mindent ez a meccs döntött el. Az Újpest pontszerzése esetén a lila-fehér csapat gyakorlatilag bajnok, hiszen öt pont előnyét az őt követő Fradi csak egy óriási csodával tudná behozni. Ám abban az esetben, ha a zöld-fehérek nyernek, ismét nyílt a bajnokság. A jegyek már majdnen egy héttel a rangadó előtt elkeltek.
Sajnos a mérkőzést beárnyékolta egyes szurkolócsoportok mérkőzés előtti randalírozása. Köztudott, hogy a Fradi és az Újpest tábora esküdt ellenségek. Nem akármilyen éberségre volt szüksége a szép számú rohamrendőrnek. A zöld-fehér szurkolók ugyanis - az ellenfél folyamatos gyalázkodása mellett - palesztin módszereket használva, kövekkel dobálták meg a rendfenntartó erőket, illetve az ellenfél szurkolóit. Közben előkerült a könnygáz is, jöttek a lovasrendőrök. Egy rendőrt - miután a ferencvárosi szurkolók eltalálták, súlyos sérüléssel kórházba kellett szállítani. A vendég újpestieket sem kellett sajnálni, bebizonyították, hogy a szitkozódásban is egyenrangú ellenfelek.
A mérkőzés elején ellenfeléhez hasonlóan óvatosan rohamozott az UTE. Sajnos később a pályán lévők közül sem tudtak többen uralkodni az indulataikon. A mérkőzés ennek ellenére sem volt rossz, bár sokkal jobb lett volna, ha az eső nem veri el a meccset. Ezt legjobban alighanem az a két 50 év körüli, meglehetősen termetes sörhassal rendelkező fradista bánhatta, akik a poén (vagy inkább a feltűnés) kedvéért félmeztelenül jöttek ki a meccsre. A továbbiakban fogvacogva várhatták a folytatást.
Valószínűleg az eső volt a hibás az első gólnál is, amelyet az újpesti Sebők Vilmos szerzett tizenegyesből. Korsóst rángatta a zöld-fehér Vámosi, ám a tizenhatosra beérve szabálytalanság nem történt. Korsós láthatóan kibillent az egyensúlyából, és a vizes talajnak köszönhetően a földre huppant. Szabadrúgást talán igen, tizenegyest azonban nem kellett volna ítélnie a vb-re utazó Vágner játékvezetőnek. Ám ő - Nyilasi szavaival élve - meggondolatlanul és a sípot lenyelve a tizenegyespontra mutatott.
Több se kellett a hazai szurkolóknak. Vágnert - édesanyját is felemlegetve - melegebb égtájra küldték, majd a partjelzőket is folyamatos tűz alá vették - mindenféle elképzelhető tárggyal a Stopli magazintól a dobozos üdítőkig. Ez se használt, a félidőben még mindig 1-0-ra vezetett a lila-fehér csapat. A lefújáskor még történt némi látványosság. Az addig remeklő Miriuta - akinek remek szabadrúgása az Újpest kapufáján csattant - nekiesett a színes bőrű Monyének, aki nem hagyta magát. Vágner mindkettőt kiállította.
A második félidőben a Fradi lefocizta ellenfelét. Rendre remek helyzeteket alakított ki, ám a gólokkal továbbra is adós maradt. Úgy tűnt, ennek a karmester hiánya volt az oka. Az áttörést Albert beállítása hozta, aki látszólag pótolni tudta a kiállított Miriutát.
A mérkőzést követő sajtótájékoztatón megkérdeztük Nyilasi Tibort, miért várt Albert beállításával, hiszen addig nem volt vezéregyéniség a csapatban:
- Én ezt nem így gondolom. Miriuta kiállítása után Schultz Levente lett az irányító. Szerintem jól látta el a dolgát - vélekedett a Fradi edzője, aki az Austria Wien kecsegtető ajánlata ellenére jövőre (az FTC fennállásának 100. évében!) is a helyén marad.
A 74. percben már nem tudott hibázni a Fradi. Lipcsei a kapu előtt magára vonta a védők és a kapus figyelmét, hátragurított Szűcshöz, aki nem sokat igazított, hanem azonnal a hálóba tüzelt. Érdekes, hogy Szűcs hét éve játszik a felnőttcsapatban, ám ez volt az első NB I-es találata. Még mindig jobb későn, mint soha!
Két perccel később ismét Lipcsei lábában volt a gól. A jól játszó középpályás remek labdát kapott. Kicselezte a védőket, és már csak a fekvő kapussal állt szemben, ám a labdát a remekül védő Bíró Szabolcs kapusba lőtte. Lipcsei a meccs után elismerte, hibázott.
Bár továbbra is támadott a Fradi, ilyen nagy helyzetbe már nem tudott kerülni. Menet közben Vágner még két játékost állított ki. Vámosi és Tamási is idő előtt mehetett zuhanyozni. S noha a meccset huszonketten kezdték el, tizennyolcan fejezték be. Maradt az 1-1-es végeredmény is, ami gyakorlatilag az Újpest (megérdemelt) aranyérmét jelentette. A vendégszurkolók mexikóiztak, ünnepeltek, a fradisták dühöngtek, mocskos liláztak.
Várhidi Péternek - akinek apja, Várhidi Pál is aranyat szerzett az Újpest edzőjeként - minden oka meg volt az örömre. Csapata úgy tudott pontot vinni az Üllői útról, hogy ellenfele egykapuzott velük. Várhidi elismerte a Fradi fölényét:
- A második félidőben a Fradi ránk kényszerítette az akaratát.
Nyilasi Tibor nem volt valami elégedett, csapata jobb volt, mégsem nyert:
- Gratulálok az Újpestnek, amely ezzel valószínűleg megnyerte a bajnokságot.
(Sass Szilveszter)