A liberalizmus és az ezzel gyakran együtt járó
ábrándozás a fegyverzetkorlátozási szerződésekben és
dokumentumokban látja a rakoncátlankodó világ
megszelídítésének módját. Most viszont egyszerre két
fegyverzet-korlátozási próbálkozás van összeomlóban, sőt
körvonalazódik már egy harmadik konfliktus is - írja az
amerikai külpolitika illúzióiról és tévedéseiről szóló
elemzésében a Washington Post.
Clinton elnök nemrég kijelentette, hogy „biztatónak”
tartja Irak együttműködését az ENSZ-megfigyelőkkel, akik
Szaddám Huszein tömegpusztító fegyvereinek megsemmisítésén
fáradoznak. Richard Butler, a megfigyelők vezetője viszont
elmondta, hogy hat hónap alatt „gyakorlatilag semmilyen
előrelépés” nem történt.
Izrael tisztában van azzal, hogy Clinton elnök gyakran tesz a
valóságtól elrugaszkodott külpolitikai kijelentéseket.
Izrael partnere a békefolyamatban az a Palesztin Hatóság,
amelynek alkotmánya, - az oslói egyezményt megsértve -,
továbbra is Izrael megsemmisítésére kötelez. Az oslói
szerződésben is szó van a fegyverzetkorlátozásról: Arafat
rendőrsége 24 ezer főből állhat. A valóságos létszám
azonban ennek kétszerese. Bill Clinton - akit „biztat”
Irak viselkedése - mégis ragaszkodik ahhoz, hogy Izrael
fogadja el az ország biztonságára vonatkozó számításait.
Clinton Kínát haditechnológiával segítette abban, hogy
nukleáris fegyvereit és rakétáit kifejlessze. Az elnököt
nem aggasztotta különösebben az sem, hogy Pakisztánt
kívülről segítik nukleáris programjában. Clinton most
mégis megrémült attól, hogy India is nukleáris fegyvereket
szeretne.
Zbigniew Brzezinski, Jimmy Carter volt amerikai elnök
nemzetbiztonsági tanácsadója szerint az USA az atomfegyverek
terjedésével kapcsolatban „mindvégig a szelektív és
kedvezményező” politikát követte. Ellentmondásos az, hogy
míg az USA az angol, a francia és az izraeli nukleáris
programot támogatta, most Pakisztánnak azt mondja, hogy a
nukleáris egyensúlyhiány döntő fontosságú Dél-Ázsia
stabilitása érdekében. Lehet, hogy az is, a
fegyverzetkorlátozás azonban általában egészen addig
lehetetlen, amíg szükségtelenné nem válik. A nemzetek csak
azokat a fegyverzetkorlátozási egyezményeket fogják eltűrni,
amelyek nem teszik kényelmetlenné a biztonságuk és más
nemzeti érdekeik érvényesítését. A gazdasági
szankciókból eredő anyagi veszteségek gyenge kényszernek
fognak bizonyulni a fegyverzetkorlátozással kapcsolatban és
eredménytelenek lesznek az új izmait próbálgató Indiával
szemben - véli az amerikai lap. (P. M.)