Vissza a tartalomjegyzékhez


A szerbek eladnák Koszovót

HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS

Tovább folytatódnak a fegyveres összetűzések a koszovói albánok és a szerb erők között a jugoszláv tartományban. A NATO szakértői szerint közel 20 ezer katonára lenne szükség ahhoz, hogy a jelenlegi koszovói zavargások nyomán kialakult helyzetben - amely sokak szerint a fél évszázados európai status quo létét is fenyegeti - biztonságossá tegyék Albánia északi határait.
A Nyugat-európai Unió tagállamai szorgalmazzák, hogy az Európai Unió „védelmi karja” képes legyen önálló, akár az Egyesült Államoktól független katonai fellépésre az európai kontinensen. A koszovói válság egyszerre jelent súlyos veszélyt a stabilitásra, és komoly próbát a meglévő európai intézmények számára - jelentette ki Papandreu, az unió küldöttségének görög tagja.
Albán lapjelentések szerint Szerbia gazdasági zárlatot léptetett életbe Koszovó ellen, s nem engedi meg, hogy bejussanak a tartományba az alapvető élelmiszer-ipari termékeket, tejet, cukrot és főzőolajat szállító kamionok. Koszovói albán üzletemberek szerint Belgrád a koszovói rendezést célzó szerb-albán tárgyalássorozat első napján azért léptette életbe az embargót, mert a szerb vezetők így akarják kiéheztetni az albán lakosságot, hogy rákényszerítsék őket a szerb megoldás elfogadására.
Belgrádban azonban többen úgy vélik, hogy Koszovót Szerbia már elvesztette, s csak a tartomány árában kell megegyezni. Egyes vélemények szerint Szerbiának át kellene adnia Albániának Koszovó kétharmadát, s a megtartott északi egyharmadból és Szerbiából viszont örökre ki kellene költöztetni az albánokat. A megfigyelôk szerint egy ilyen etnikai alapon történő lakosságcsere elfogadhatatlan az Egyesült Államok számára, és Albánia sem híve ennek a megoldásnak.
A szerbek számára valószínűleg jóval népszerűbb, ám könnyen súlyos konfliktusokhoz vezető elképzelés szerint a kelet-boszniai szerb területek Szerbiához csatolásáért cserébe hajlandóak lennének lemondani a csak „veszteséget termelô” Koszovóról. Ez a javaslat azonban nyitva hagyja, hogy mi legyen a horvátok lakta Nyugat-Boszniával és Macedónia albánok lakta nyugati felével. A „Kelet-Boszniáért Koszovót” csere nemcsak a koszovói válság további kiéleződésével fenyegetne, hanem a fél évszázados európai status quo alapjának tekintett állandó határok elvét is megkérdőjelezné.