HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS
Tovább folytatódnak a fegyveres összetűzések a koszovói
albánok és a szerb erők között a jugoszláv tartományban. A
NATO szakértői szerint közel 20 ezer katonára lenne szükség
ahhoz, hogy a jelenlegi koszovói zavargások nyomán kialakult
helyzetben - amely sokak szerint a fél évszázados európai
status quo létét is fenyegeti - biztonságossá tegyék
Albánia északi határait.
A Nyugat-európai Unió tagállamai szorgalmazzák, hogy az
Európai Unió „védelmi karja” képes legyen önálló,
akár az Egyesült Államoktól független katonai fellépésre
az európai kontinensen. A koszovói válság egyszerre jelent
súlyos veszélyt a stabilitásra, és komoly próbát a
meglévő európai intézmények számára - jelentette ki
Papandreu, az unió küldöttségének görög tagja.
Albán lapjelentések szerint Szerbia gazdasági zárlatot
léptetett életbe Koszovó ellen, s nem engedi meg, hogy
bejussanak a tartományba az alapvető élelmiszer-ipari
termékeket, tejet, cukrot és főzőolajat szállító kamionok.
Koszovói albán üzletemberek szerint Belgrád a koszovói
rendezést célzó szerb-albán tárgyalássorozat első
napján azért léptette életbe az embargót, mert a szerb
vezetők így akarják kiéheztetni az albán lakosságot, hogy
rákényszerítsék őket a szerb megoldás elfogadására.
Belgrádban azonban többen úgy vélik, hogy Koszovót Szerbia
már elvesztette, s csak a tartomány árában kell megegyezni.
Egyes vélemények szerint Szerbiának át kellene adnia
Albániának Koszovó kétharmadát, s a megtartott északi
egyharmadból és Szerbiából viszont örökre ki kellene
költöztetni az albánokat. A megfigyelôk szerint egy ilyen
etnikai alapon történő lakosságcsere elfogadhatatlan az
Egyesült Államok számára, és Albánia sem híve ennek a
megoldásnak.
A szerbek számára valószínűleg jóval népszerűbb, ám
könnyen súlyos konfliktusokhoz vezető elképzelés szerint a
kelet-boszniai szerb területek Szerbiához csatolásáért
cserébe hajlandóak lennének lemondani a csak „veszteséget
termelô” Koszovóról. Ez a javaslat azonban nyitva hagyja,
hogy mi legyen a horvátok lakta Nyugat-Boszniával és
Macedónia albánok lakta nyugati felével. A
„Kelet-Boszniáért Koszovót” csere nemcsak a koszovói
válság további kiéleződésével fenyegetne, hanem a fél
évszázados európai status quo alapjának tekintett állandó
határok elvét is megkérdőjelezné.