Gazdasági növekedés

A magyar gazdaság már európai piacgazdaság - szögezte le a Gazdaságkutató Intézet Rt. (GKI) legújabb jelentésében. A gazdaság fejlődését nagyobb veszély nem fenyegeti. A következő kormánynak azonban a külföldi és a hazai gazdasági szereplők már megszerzett bizalmának tartósítására és növelésére kell összpontosítania. Tartózkodnia kell a türelmetlen vagy éppen olcsó népszerűséget kereső, a gazdasági folyamatokat megzavaró lépésektől - áll a tanulmányban.

MUNKATÁRSUNKTÓL

A GKI számításaiban abból indul ki, hogy bármilyen kormány jön is létre, az folytatja a gazdaság modernizációjához elengedhetetlen külső és belső feltételek megteremtését. Vértes András, a GKI vezérigazgatója szerint az MSZP és Fidesz - MPP gazdaságfilozófiája között nincs számottevő különbség. Ha azonban a választások utáni kormányalakítás elhúzódna, vagy más gazdaságpolitika állna elő, akkor a befektetők és a vállalkozók bizalma meggyengülne, ami a gazdasági folyamatokat középtávon kedvezőtlenül befolyásolná, és ez már az idén éreztetné a hatását.
A jelentés szerint az év első három hónapjában 400 millió dollárt meghaladó külföldi működőtőke érkezett az országba, amelynek éves mértéke fedezni fogja a fizetési mérleg számítások szerint idén várhatóan 1,5 milliárd dolláros hiányát. A beruházási törekvések erősödnek, és ez már nemcsak a legnagyobb külföldi tulajdonú cégek részéről, hanem a hazai vállalatok részéről is érezhető: a GKI szerint a beruházások egész évben 12-14 százalékkal bővülnek.
A kedvező világgazdasági és hazai prognózis bekövetkezte esetén a tőkepiacokon továbbra is erőteljes forgalom- és hozamnövekedés valószínű. A GKI az idén 11 ezer körüli BUX-indexet vár, ami dollárban éves szinten 25 százalék körüli árfolyam-emelkedésnek felel meg - hacsak a választások után kialakuló politikai bizonytalanság meg nem akadályozza a tendenciát - jegyzik meg a szerzők.
Az infláció - amellett, hogy az európai mértékhez képest igen magas - tovább lassul, a félév átlaga 16 százalék körül alakul, az éves fogyasztói árindex 15,2 százalék körül várható. Továbbra is szolid növekedésre lehet számítani a lakosság reáljövedelme tekintetében: a bruttó reálbérek 4,5 százalékkal bővülnek az idén, ami már érezhető életszínvonal-emelkedést eredményez. A nyugdíjak reálértéke is lényegesen (7-8 százalékkal) emelkedik.
Lassú ütemben ugyan, de folytatódik a magánszektor térnyerése, és bővül a külföldi tőke részaránya a nemzetgazdaság tőkeállományában és a GDP előállításában, miközben a vállalkozói tevékenység visszaszorul. Az elmúlt években szemmel láthatólag nőtt a magánszféra súlya: míg az évtized elején a magánvállalkozások a GDP egynegyedét állították elő, addig az idén már háromnegyedét teszik ki. A köztulajdonban levő vállalatok részaránya eközben egyharmadára csökkent (táblázat).
A tanulmány arra figyelmeztet, hogy a munkaerőpiacon nem várható áttörés az idén, előreláthatóan csupán 0,5 százalékkal emelkedhet a foglalkoztatottak száma. A foglalkoztatási térkép átrendeződése folytatódik: a mezőgazdaság és az oktatás területén további létszámcsökkenésre kell számítani. A többi nemzetgazdasági ágban a foglalkoztatottak létszámának stagnálására, illetve kisebb-nagyobb mértékű növekedésére lehet felkészülni. (K. ZS.)

A társas vállalkozások jegyzett tőkéjének tulajdonosi összetétele százalékban:

Tulajdonos jellege	1992	1993	1994	1995	1996	1997*	1998*
Hazai magán	25	29	33	35	36	39	43
Külföldi természetes és jogi személy	10	16	19	28	32	34	37
Állami és egyéb	65	55	48	37	32	27	20

*az 1997. és az 1998. évi adatok a GKI becslése
Forrás: GKI