HETEK-ÖSSZEFOGLALÁS
Továbbra is szakértők vizsgálják, hol és milyen
mennyiségben értékesítették azt a háromszáz tonnányi
import állattápszer-adalékot, mely tejporrá „minősítve”
került az ország különböző élelmiszer-feldolgozó
üzemeibe - tájékoztatta a Heteket Jakab János, a Baranya
Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense. Németh Antal, a
Földművelési Minisztérium osztályvezetője elmondta: a
kérdéses állattápszer-adalék állat-egészségügyi
szempontból teljesen megfelelőnek bizonyult, így behozatalára
és további forgalmazására a hivatal engedélyével
kerülhetett sor. Leszögezte: csak állati felhasználásra
adtak zöld utat.
Mint ismeretes, a Franciaországból érkezett háromszáz tonna
takarmány-kiegészítőt egy-két fiktív eladási
tranzakcióval egy pécsi vállalkozó humán élelmiszerré,
azaz zsíros tejporrá minősíttette. Az első lépésben a
szintén saját nevén lévő betéti társaság számára
értékesítette az árut, onnan viszont egy keszthelyi cég már
zsíros tejporként vásárolhatta meg. A keszthelyiektől ismét
Pécsett talált gazdára az import takarmányjavító. Azon
persze ne csodálkozzunk, hogy az áru mindeddig ugyanott volt,
az importáló bt. raktárában, azaz csak papíron vándorolt a
cégek között. A „minőségi ugrástól” kezdve viszont
felhasználók - sütödék, pékségek, édességfeldolgozó
cégek és élelmiszer-ipari termékeket előállító
vállalkozások - által az ország minden részére eljutott a
„zsíros tejpor”. A lebukást mégsem valamilyen hivatal
ellenkezése, hanem egy lakossági bejelentés okozta. Emiatt
ugyanis az APEH megkezdte a pécsváradi cég könyvelésének
vizsgálatát, melyben felfigyeltek az állati táp
könyvelésben történt tejporrá alakítására. Az anyagból
vett mintát jelenleg a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség
elemzi. S a vizsgálatok során kiderült, hogy a
takarmány-kiegészítő nem kaphatott volna engedélyt emberi
fogyasztásra alkalmas élelmiszerként. A rendőrség két
személyt őrizetbe vett csalás alapos gyanúja miatt.
Németh Antal osztályvezető lapunknak elmondta: az esettől
függetlenül meg lehet bízni a magyar élelmiszerekben. Azon
felvetésünkre, miszerint a Szekszárdi Húsipari Rt. dolgozói
tavaly bejelentették, hogy bizonytalan eredetű új-zélandi
húst dolgoztattak fel velük, a minisztérium munkatársa
kifejtette: az esetet megvizsgálták, alaptalannak bizonyult a
szakszervezet munkatársainak gyanúja. Lapunknak több szakember
egybehangzóan állította, hogy a nagyobb cégek által
előállított termékeknél kizárt a visszaélés. Az
úgynevezett házaknál készített élelmiszereknél fontos
garanciát jelent, ha ismerik az előállítót. Magyarországon
volt már példa arra, hogy a dögkutakból kiemelt állatok
húsából készített terméket próbáltak árusítani. Illetve
egyes szegényebb régiókban a családi orvvadászok által
elejtett vaddisznók húsából készítettek füstölt
termékeket. Ez azért veszélyes, mert a vaddisznó húsa
súlyos betegségek kórokozóját hordozhatja.