Véres összetűzések az évfordulón
Az 1996. őszi zavargások óta a legsúlyosabb incidensekre került sor az államalapítás ötvenedik évfordulóján az izraeli hadsereg és az ugyanezen a napon a „Nagy Katasztrófára” emlékező palesztinok között.
HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS
Palesztin fegyveres. Felnéznek rá Fotó: MTIJichak Mordechai izraeli védelmi miniszter felszólította az izraeli katonákat és a Palesztin Hatóságot, hogy kerüljék el az erőszak kiszélesedését. Mordechai azt követően tette közzé felhívását, hogy az Izrael fennállásának 50. évfordulóján rendezett palesztin tüntetések során nyolcan meghaltak, és közel nyolcvanan megsebesültek. A Palesztin Hatóság egyenesen tömegmészárlással vádolta a Netanjahu-kormányt.
Az izraeli hadsereg állítja, hogy két dzsipjére tüzet nyitott a palesztin rendőrség a Gáza-övezetben. Az incidens a Gáza-övezetben tüntető palesztinok és az izraeli hadsereg között történt, s az izraeli katonák újságírókat hívtak szemtanúnak a golyólyuggatta dzsiphez. A palesztin tájékoztatási miniszter az AFP-nek nyilatkozva kijelentette: teljes mértékben az izraeli kormányt teszik felelőssé a palesztin civilek meggyilkolásáért. „A mai tömegmészárlás azt bizonyítja, hogy a palesztinoknak biztonságra van szükségük, s ennek egyedüli garanciája a területeinkről történő teljes izraeli csapatkivonás lehet” - hangzik a közlemény. Franciaország azonnal sajnálkozását fejezte ki a palesztin áldozatok miatt.
A francia külügyminisztérium szóvivője hangsúlyozta: ez a sajnálatos esemény még sürgetőbbé teszi a palesztin nép jogos törekvéseinek megvalósításához vezető folyamatot.
Ötven éve, 1948. május 14-én Ben Gurion, Izrael első miniszterelnöke kikiáltotta Izrael államát. Másnap az utolsó angol hadosztály is elhagyta Izrael földjét, és ezzel véget ért a brit mandátum időszaka. Az eseményt a palesztinok „Nakbának”, vagyis „Nagy Katasztrófának” nevezik, és minden évben gyásszal emlékeznek meg róla.
Az idei megemlékezés különösen viharos körülmények között játszódott le. Az évforduló előestéjén ismeretlen tettesek felgyújtották a jeruzsálemi óvárosban található Templomhegy épületegyüttese egyik bejáratának kapuját. Személyi sérülés ugyan nem történt, de egy nagy lyuk keletkezett az Al-Aksza mecsethez vezető kapun. Bár az izraeli hatóságok nem találtak robbanóanyagra utaló nyomokat, a Palesztin Hatóság izraeli szélsőségeseket vádol az iszlám szent hely elleni merénylettel.
Az évfordulón a Jordán nyugati partján és a Gáza-övezetben több százezer palesztin vonult fel, akik délben kétperces szirénaszóval és néma tisztelgéssel emlékeztek meg a Nakbáról. Az izraeli fővárosban a palesztinok „Jeruzsálem arab város” kiáltással vonultak fel piros turbánt viselő egyházi méltóságok vezetésével.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök újabb tárgyalásokat kezdett Madeleine Albright amerikai külügyminiszterrel egy washingtoni csúcstalálkozó feltételeiről. A múlt heti londoni tárgyalásokon Izraellel szemben keményebben fogalmazó amerikai kormányzat továbbra is komoly erőfeszítéseket tesz a több mint egy éve holtponton álló izraeli-palesztin békefolyamat továbblendítésére, hogy azok belátható időn belül az úgynevezett „végső szakaszba” érjenek.
Az izraeli miniszterelnök amerikai útja előtt zsidó szervezetek, számos szenátor és képviselő is nyugtalanságának adott hangot amiatt, hogy az Egyesült Államok megpróbál a palesztinok oldalán nyomást gyakorolni Izraelre. „Úgy gondolom, nincs rendjén az, hogy az amerikai külügyminiszter a palesztinok ügynökévé válik” - nyilatkozta Newt Ging-rich, a kongresszusi többség vezetője. Albright külügyminiszter asszony azonban megerősítette, hogy az Egyesült Államok továbbra sem kíván ultimátumokat adni Izraelnek: „A pusztából kivezető út fölfelé visz, de világosan ki van jelölve. Fontos lenne, hogy elinduljunk ezen az úton” - mondta Albright.
Az izraeli rádió értesülései szerint Netanjahu új javaslatot vitt Washingtonba, mely szerint Izrael tizenkét héten belül hajlandó lenne csapatait kivonni a Jordán folyó nyugati partjának 9 százalékáról, és további 4 százalékot hajlandó lenne „letétbe” helyezni, amelyről az Egyesült Államok döntése és időzítése alapján vonulna ki, amenynyiben a Palesztin Hatóság betartja az oslói egyezményben korábban vállalt kötelezettségeit.
