Az amerikai törvényeknek megfelelően két nappal az indiai
atomrobbantás után az Amerikai Egyesült Államok életbe
léptette Indiával szemben a gazdasági büntető intézkedést.
A robbantásokra érzékenyen reagálva Japán is
félbeszakította hiteleik folyósítását. Oroszország és
Franciaország azonban nem támogatja India gazdasági jellegű
rendszabályozását, a szomszédos Pakisztán pedig kevesli a
szankciók hatását.
MUNKATÁRSUNKTÓL
Egy 1994-es amerikai rendelkezés alapján India nem kaphat
több amerikai kormányszintű hitelt és hitelgaranciát, és az
indiaiak számolhatnak azzal is, a kormányzat lépéseket tesz a
magánjellegű hitelek megakadályozására, és szállítási
tilalom alá kerülnek a katonai célokra is felhasználható
technológiák.
A szankciók azonban kétségtelenül nagy vérveszteséget
okoznak az amerikai-indiai kapcsolatokban, különösen
gazdasági téren. Nem véletlenül, hiszen az USA-nak évi 9
milliárd dolláros forgalommal - a dél-ázsiai országok
közül - India a legnagyobb kereskedelmi partnere. Az
Indiában kint levő hitelek csaknem fele amerikai eredetű, sőt
az idén további 3 milliárd dolláros hitel van, pontosabban
volt kilátásban.
Az amerikai reagálás mellett a legradikálisabban a japánok
léptek fel Indiával szemben. Az atomtámadást átélt Japán
külügyminisztere bejelentette, hogy - a humanitárius
segélyeken kívül - befagyasztják az Indiának szánt japán
fejlesztési kölcsönök felfüggesztését. Japán az idei
évre 998 millió dollár körüli jenhitelre és 26 millió
dolláros segélyre vállalt kötelezettséget Indiának. Ennek
elmaradása - mint szakértők mondják - súlyos csapást
mérne az ország gazdaságára.
Az indiai vezetők szerint viszont az ország hajlandó az
áldozatokra, és el fogja viselni a nemzetközi szankciókat.
Krisna Kant alelnök kijelentette: egységes nemzet vagyunk,
képesek leszünk elviselni a terheket. A két jelentős
gazdasági befolyással bíró ország után Dánia is
felsorakozott az Indiát gazdaságilag büntető országok
sorába: úgy döntött, hogy befagyasztja az Újdelhinek
nyújtott 190 millió koronás (28 millió dolláros)
fejlesztési segélyt, amit egyébként 300 millió koronára
terveztek felemelni.
William Cohen védelmi miniszter arra sürgette a világ
országait, hogy kövessék az Egyesült Államok példáját,
mivel elsőrendű fontosságú az atomfegyverkezés
elterjedésének megakadályozása.
Oroszország nem támogatja az India-ellenes gazdasági
szankciókat, mert úgy látja, hogy ez ellentétes hatást
válthat ki. A Novije Izvesztyija című lap szerint az
„eset” kapcsán Moszkvát is jogos bírálatok érhetik, mert
az azonnali üzleti haszon érdekében gyakran elég elnézően
kezeli kereskedelmi partnerei próbálkozásait a kettős célú
technológiák terén. Az orosz lap szerint az indiai
robbantások most „különleges aromát” kölcsönöznek a
nukleáris üzletnek Oroszországban, hiszen e napokban tárgyal
az atomenergia ügyeiben illetékes iráni alelnök a busheri
atomerőmű építéséről.
Daniel Vaillant francia kormányszóvivő elmondta, hogy
Franciaország ugyan helyteleníti az atomrobbantásokat, de
ellenzi a washingtoni szankciókat. Kijelentette, hogy
Franciaország nem foganatosít hasonló intézkedéseket, mert
szerinte „bátorításra, lebeszélésre, és buzdításra van
szükség ahhoz, hogy ez még egyszer meg ne történjék”. (K.
ZS.)
Már az amerikai szankciók bejelentése előtt, de
ezekre számítva a bombayi tőzsdén - brókeri
szóhasználattal - vérfürdő volt, mindenki eladni akart. A
legfontosabb helyi papír átlagban 4 százalékot veszített
értékéből, a keddi veszteséggel együtt eléri a 6
százalékot. A Dow Jones hírügynökség szerint az amerikai
szankciók egyebek között Boeing repülőgépek tervezett
beszerzését tehetik lehetetlenné a cég indiai vevőjének,
majd további amerikai cégek fordulnak el az indiai
ügyletektől, hiszen szállításaik nem kapnak amerikai
exportgaranciát.