A szabadban való tartózkodás, erdei kirándulás,
hegyvidéki nyaralás, túrázások igen jó, hasznos és
egészséges elfoglaltságot kínálnak kicsiknek és nagyoknak
egyaránt. Mindannyian szívesen emlékszünk vissza egy-egy jól
sikerült hétvégére, amikor a város zaját magunk mögött
hagyva élvezhettük a hűvös, csendes, nyugodalmas erdő
pihentető légkörét szeretteink társaságában, taníthattuk
gyermekeinket a természet dolgaira. Annak érdekében, hogy
zavartalanok lehessenek ezek az órák, napok, szükséges
figyelmet fordítanunk egy apró, fekete élőlényre, ami
hozzánk hasonlóan rendkívül kedveli az erdőket, mezőket és
a szabadban élő állatokat.
A pókszabású ízeltlábú az Ixodidae család sarja, magyarul
egyszerűen kullancsnak nevezik. Országszerte elterjedt, erdeink
fertőzöttek vele. Fő veszélye az, hogy az ember bőrébe
befúrva magát vért szív (saját testsúlyának
10-100-szorosát), s ha már eléggé megtelt, vagy
szakszerűtlenül próbálják eltávolítani, visszaöklendezi
azt, az összes kórokozóval együtt, amit addig sikerült
begyűjtenie.
Hogyan kerülhetjük el a találkozást? Mivel mindenhol ott van
(a kullancspetéket a nőstény a földre rakja, ahonnan azok
fejlődésük során felkapaszkodnak az apróbb állatokra, majd
áttelepülnek a nagyobbakra is) nekünk kell megfelelő
öltözettel megnehezítenünk, hogy hozzánk tudjanak
férkőzni. Erre szolgál a zárt, magasított szárú cipő, a
zokni, a hosszú nadrág, aminek a szára begyűrhető a cipő
szárába, a hosszú ujjú, mandzsettával záródó ing vagy
blúz zárt nyakréssel. Célszerű a derékrészt is övvel
zárni. Ha nincsenek előítéleteink a vegyi fegyverekkel
szemben, akkor a különféle rovarriasztó szerekkel is
bekenhetjük szabadon maradó bőrfelületeinket úgy, hogy a
zárási vonalakon belülre is jusson belőlük. ABC-ben,
illatszerboltokban válogathatunk: spray, sőt fényvédő-,
napozószerekkel kombinálva is kaphatók. Magam a Johnson cég
OFF! nevű gyártmányát kedvelem a legjobban. Az elmúlt
években ajánlották a B-vitamin tartalmú tabletták
bevételét is, mivel ezek a bőr szagának jellegzetes
megváltozását hozzák létre, amit nem szeretnek a kis
feketék.
Mit tegyünk, ha mégis célba érnek? A kirándulás után
szükséges alaposan végigszemlélni magunkat, főleg a csukló,
a boka, az alsónadrág által fedett területeket, továbbá a
hónaljakat, de máshol is felbukkanhatnak az apró fekete
pontocskák, amelyek enyhén kiemelkednek a bőr felszínéből
és nem tudjuk lesöpörni magunkról. Az első pánik után jó,
ha eszünkbe jut, hogy nem minden kullancs fertőzött, de lehet
az is). Szakszerűen eltávolítva még ha fertőzött volt,
akkor sem biztos, hogy megbetegített bennünket. A vírusos
agyvelőgyulladás az esetek zömében enyhe formában, sokszor
diagnosztizálatlanul zajlik le. Komoly megbetegedésre vagy
késői következményekre csak kivételes esetben lehet
számítani. A jó kilátások feltétele a gyors (lehetőleg a
felfedezést követő 4 órán belüli), kíméletes
eltávolítás - hogy a kullancsnak ne legyen alkalma a
kiszívott vérrel együtt a kórokozók kiöklendezésére.
A helyes eltávolítás módszere: a kullancsok
természetrajzából adódik, hogy maguktól soha nem fogják
elengedni a táplálék forrását, vagyis a bőrünket. Azt is
tudnunk kell, hogy jobbmenetes csavaros állatok. Az
eltávolítási kísérleteknek masszívan ellenáll, inkább
beleszakad a feje a bőrbe, mintsem „elengedje” áldozatát.
Ha viszont beszakad a fejrész, az súlyos gennyesedéseket,
fertőzéseket okoz, megnöveli a vírusos agyvelőgyulladás és
az úgynevezett Lyme-kór valószínűségét. Ezért az
eltávolítás megkezdése előtt a levegőtől el kell zárni az
állatot: bármilyen krémmel vastagon bekenjük, hogy teljesen
elfedje, majd vattacsomót a bőrre nyomva legalább 15-20 percig
fullasztjuk a betolakodót. Ha rovarriasztó-tartalmú krémet
használunk, hamarabb támad menekülési kényszere. Az idő
leteltével néhány körkörös mozdulatot végzünk a
vattacsomóval az óra járásával ellenkező irányba, így a
jobbmenet kicsavarodik, az állat a fejével együtt a
vattacsomóba kerül. Ezután a szúrásnak csak a nyoma
látszik, kicsi pirosas folt formában. Szükséges az
alkalmazott krémtől teljesen megtisztítani a bőrfelületet,
majd jódoldattal alaposan fertőtleníteni a szúrás
környékét. Ha esetleg továbbra is a bőrben maradt volna az
állat, ne kísérletezzünk tovább, inkább forduljunk
orvoshoz.
Az ijedelem okai: vírusos agyvelő-, és agyhártyagyulladás
és a Lyme-kór. Két különféle kórokozóról és
megbetegedésről van szó, mindkettőt fertőzött kullancs
terjeszti. Amikor vért szív az állat, nem kerül ki a vírus,
illetve a baktérium az állat tárcsatornájából, hanem csak
az öklendezés során.
A közép-európai kullancs terjesztette agyvelő-, és
agyhártyagyulladás kórokozója a Flavivírus (Arbovírus). A
lakosság nagy része tünetszegény, jellegtelen, enyhén
lázas, torokfájásos megbetegedés formájában esik át a
fertőzésen a kullancscsípést követő 4-21 napos
időszakban. Rossz közérzet, fejfájás, hányinger a fő
panaszok. A súlyos megbetegedés képe egy-két napos átmeneti
javulás után bontakozik ki: ismételt hányás, magas láz, a
tarkóizomzat megmerevedése, súlyos, szinte csillapíthatatlan
fejfájás, a hangulat nyomottsága jellemzi. A gyógyulás ekkor
is tökéletes lehet. Még súlyosabb formában az eszmélet
elvesztése, remegés, az egész testre kiterjedő görcsrohamok
fellépése, idegbénulás, a végtagok megbénulása,
szövődményként vírusos tüdőgyulladás, vesegyulladás
fordulhat elő, késői következményként pedig a szellemi
teljesítőképesség hanyatlása, Parkinson-kór és epilepszia.
A megbetegedés a világ különböző részein másképp zajlik.
Európában a késői tünetek közül a vállöv és a felkar
izmainak sorvadása, nagyothallás, epilepszia, a szellemi
teljesítőképesség romlása fordulhat elő.
A Lyme-kór a másik, viszonylag újabb keletű felfedezés. A
kórokozó egy csavaros, pálcika alakú baktérium, Borellia
burgdorferi. A betegségnek három szakasza van.
1. A kullancs csípése után egy héttől egy hónapig terjedő
időszakban a csípés helyén lapos, vagy enyhén kiemelkedő
vörös folt jelenik meg, mely a szélein növekszik, terjed, a
közepe pedig halványodik. Kezelés nélkül 3-4 hét alatt
látszólag teljesen meggyógyul.
2. Pár héttel később a szervezetbe került kórokozók
elárasztják a beteg vérét és nyirokrendszerét. A bőrben, a
központi idegrendszerben és az izomzatban az első folthoz
hasonló, de annál kisebb elváltozásokat hoznak létre.
Fejfájás, a tarkóizmok megmerevedése, az ízületekben és
izmokban vándorló fájdalmak, rossz közérzet,
fáradékonyság, a szív érintettsége esetén ritmuszavarok,
agyi érintettség esetében agyvelő- és agyhártyagyulladás,
bénulások jöhetnek létre.
3. Évekkel később főleg az ízületi fájdalmak jelentősek
és a nagy végtagi idegbántalmak. Korai felismerés esetén
azonban antibiotikumok segítségével a maradandó károsodások
kifejlődése előtt felszámolható a betegség.
A természetes óvintézkedéseken kívül lehetőség van
védőoltásokra is. Hazánkban háromféle készítmény áll
rendelkezésre. Ezek közül az Encepur vakcina felnőttek és
gyerekek részére is az aktív védettség kialakítását
célozza. Három oltás szükséges belőle: az első oltás
után egy-három hónappal, a második után 9-12 hónappal
ismételt oltás szükséges a teljes védettség
kialakításához. Ugyanezt a célt szolgálja, ugyanilyen
oltási sémával az FSME-Immun Inject nevű oltóanyag is. Ez
utóbbi tekinthető a korszerűbb, biztonságos szernek, mivel
nem gyengített vírusokat, hanem csak az azok tokjában
megtalálható immunanyagokat tartalmazza, így a kórokozó
szervezetbe jutása nélkül alakítja ki a védelmet.
Az FSME-Bulin nevű oltóanyag akkor alkalmazható, ha alapos a
gyanú a fertőződés bekövetkeztére, és a
kullancscsípéstől számítva nem telt el több 96 óránál.
Mivel a védőoltásoknak is van bizonyos kockázatuk, csak
indokolt esetben célszerű az alkalmazásuk.
Nem szükségszerű, hogy mindezek kedvünket szegjék a nyári
kirándulásokat illetően. Aki pihenésként az erdőjárást
választja, már a téli hónapokban megkezdheti az
„oltáskúrát”. Amennyiben gondoskodunk a megfelelő
védelemről, bátran nekivághatunk.