SZABÓ M. KINGA
Mit olvas a magyar?

Milyen jó is egy esős délután belesüppedni kedvenc fotelünkbe egy izgalmas könyvvel a kezünkben! Mit is olvasunk mostanában, mi az igazán keresett irodalom? Ez után kérdezősködtünk a könyvespultoknál.

Látványosan olvasó nemzet vagyunk. Buszon, villamoson színes füzetekbe mélyedő utasok látványa fogad. Ilyen műveltek lennénk? Nagy Attila, a Könyvtártudományi és Módszertani Központ Olvasásjutási osztályának osztályvezetője, olvasásszociológus véleménye szerint ma a legkeresettebb műfaj a szórakoztató lektűr, azaz a „gyorsan oldódó” írásmű. 1978-ban többen állították, hogy olvasnak klasszikusokat, 1996-ban viszont, amikor olvasási szokásainkról a legutóbbi szociológiai felmérés készült, a megkérdezettek huszonkét százaléka úgy nyilatkozott, hogy az előző évben egyetlen könyvet sem vett a kezébe, harminckét százalékuk pedig kijelentette, hogy sohasem olvas szépirodalmat. Az olvasni szeretők fele a szórakoztató irodalmat részesítette előnyben. Arra a kérdésre, hogy ki mit olvas jelenleg, a válaszok alapján az alábbi szerzők vitték el a pálmát: Leslie L. Lawrence (eredeti nevén Lőrinc L. László), Robin Cook, Stephen King, Danielle Steel. Jókai, Mikszáth, Gárdonyi népszerűsége jelentősen csökkent az előző évtizedekhez képest. A pedagógustársadalom kedvenc írója a hetvenes évekbeli Szilvási, Berkesi, Szabó Magda, Fehér Klára, Németh László, Illyés Gyula helyett Eszterházy Péter volt. Míg 1985-ben Salinger, Malamud, Updike és Singer művei még a közkézen forgó könyvek hét százalékát tették ki, addig 1996-ban minden harmadik kézbe vett könyv lektűr volt. Bibliát a lakosságnak mintegy tíz-tizenöt százaléka olvas, a pedagógusok körében a Biblia nagyjából a tizenötödik helyen szerepel.
A Júlia, Romana, Bianca, Tiffany és társai napsütötte, rózsaszínű álomba ringató „remekművei” a rendszerváltással hódítottak tért hazánkban a Harlequin Kiadó jóvoltából. Sikerüket mi sem bizonyítja jobban, mint hogy havonta 800 ezer példányt adnak ki, és általában nem marad belőlük remittenda, azaz „hírmondó”. Nagy Attila szerint a húsz és negyven év közötti hölgyek a legnagyobb fogyasztói ezeknek a kiadványoknak, de a fiataloktól a nagymamákig mindenki olvassa őket. Tartalmukat tekintve nem sokban különböznek egymástól, mindössze annyiban, hogy az egyikben szőke, a másikban barna hajú főhős száguld sportkocsijával a kaliforniai tengerpart pálmafái alatt manöken alkatú szíve hölgye felé. Az olvasó beleéli magát a zsongító cselekménybe, aminek megemésztése nem igényel különösebb agytornát. Könyvtárak (még) nem vásárolják, de a középkorú és a frissnyugdíjas kölcsönzők itt is Danielle Steel, Evelyn Marsh (alias Mocsári Erika), Barbara Bradford könyveit keresik. Szépirodalmat igen kevesen olvasnak, jobbára csak a felsőfokú végzettségűek. A könyvtárak száma is folyamatosan csökken hazánkban: 1985-ről 1994-re nagyjából a felére. A könyvtárlátogatók száma ellenben nem változott, és főleg az ifjabb korosztályból és a régóta tagságival rendelkező idősebbek közül kerülnek ki. A nagy közművelődési könyvtárak legaktívabb használói pedig az oktatási rendszer résztvevői. 1997-ben végeztek egy felmérést arra vonatkozólag, hogy kinek vannak kérdései a könyvtárosok felé. Mint kiderült, az érdeklődők harminc százaléka középiskolás, őket követik a főiskolások huszonöt százalékkal, a pedagógusok pedig a kérdezők tíz százalékát teszik ki.