Finis előtt

Miután a londoni béketárgyalások az izraeli és a palesztin fél között nem hoztak áttörést a közel-keleti békefolyamatban, Clinton Washingtonba invitálta Benjamin Netanjahut és Jasszer Arafatot. Az újabb csúcstalálkozó napirendjén a legkeményebb kérdések szerepelnek: Jeruzsálem jövőbeli státusa, a végleges határok és a zsidó települések, valamint a palesztin menekültek sorsa. A megoldásra egy év áll rendelkezésre.

HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS

Madeleine Albright és Benjamin Netanjahu kézfogással búcsúzik Londonban. Alku még nincs Fotó: MTI

Az izraeli rádió szerint Netanjahu azt szeretné, hogy a tervezett washingtoni tanácskozás a nézetkülönbségeket tisztázó „munkatalálkozó” legyen, ne pedig az oslói folyamatot lezáró tárgyalások ünnepélyes kezdete. Az izraeli miniszterelnök egyébként Londonból való hazaérkezése után azonnal pártja, a Likud vezető szervének ülésére sietett.
Netanjahu leszögezte: kész rugalmasan tárgyalni, de „ha az izraeli állampolgárok biztonságáról van szó, akkor nem vagyok rugalmas”.
Arafat már el is fogadta az amerikai meghívást, bár a palesztinok közölték: csak akkor utaznak a washingtoni csúcsra, ha az izraeli csapatkivonásra vonatkozó megállapodás aláírásra készen áll.
Az amerikai rendezési javaslat központi eleme az, hogy Izrael a ciszjordániai területek további 13 százalékáról vonja ki csapatait. Az izraeli kormány az ország alapvető biztonsági érdekeire hivatkozva Júdea és Szamaria területének további 9 százalékát - nem hivatalos értesülések alapján 11 százalékot - lenne hajlandó átadni. A látszólag kicsinyes alkudozás tétje azonban egy zsidók által sűrűn lakott terület, amelynek minden egyes százaléka nagyobb, mint Tel Aviv. Netanjahu feltétele, hogy egy egyezség keretében a palesztinok mondjanak le a további területi igényekről. „A palesztin lakosság 97 százaléka már ma is saját önkormányzattal rendelkező területen él” - mondta Netanjahu a CNN által rendezett televíziós fórumon.
Az izraeli miniszterelnök ellenzi az önálló palesztin állam létrejöttét, mivel az „második Iránná válhatna” a térségben. Arafat azt hangoztatja: kész akár egyoldalúan is kikiáltani a Palesztin Államot 1999. május 4-én, ha addig nem jön létre megegyezés. Az izraeli fél további feltétele, hogy a Palesztin Hatóság számolja föl azokat a terrorista csoportokat, amelyek 1994 óta több mint 12 öngyilkos merényletet követtek el izraeliek ellen. Arafat, aki egyébként Ciszjordánia 97 százalékát és Kelet-Jeruzsálemet követeli, egyelőre megelégedne a 13 százalékos amerikai javaslattal.