A menstruációs ciklussal kapcsolatban sokféle kérdés
merül fel. Mi az oka a rosszulléteknek? Milyen higiéniai
előírásokat kell betartanunk? Ajánlott-e a tampon
használata, és milyen veszélyforrásai vannak a ciklus ideje
alatti szexuális életnek? A kérdésekkel kapcsolatban Dr.
Oláh Kingát, a Schöpf-Merei Ágost Kórház
szülész-nőgyógyászát és Dr. Resli Istvánt, a Kalocsai
Városi Kórház szülész-nőgyógyászát kérdeztem.
A menstruáció természetes élettani folyamat, ami azonban
bizonyos kötöttségekkel jár. A menstruációs
rosszulléteknek két csoportja van. Az egyik a menstruációs
időszakot megelőző néhány napot érinti: hangulatváltozás,
a koncentráló képesség csökkenése. A másik a
menstruációval fellépő fájdalmak, görcsök, amelyek
társulhatnak hányingerrel, szédüléssel, esetleg ájulással
is. Ezeknek a fájdalmaknak elsősorban hormonális okai vannak,
de lehet anatómiai (fejlődési rendellenesség, kis méh,
keskeny csípő, daganat…) vagy pszichés is, mivel a
rosszulléttől való félelem gyakorlatilag gerjeszti a
fájdalmat. Ezt feloldhatjuk beszélgetéssel - nem ízléses
persze közönség előtt „kibeszélni” a témát -,
esetleg kezelhetjük enyhe fájdalomcsillapítóval. Komolyabb
görcsök elkerülésére pedig már a ciklus ideje előtt
három-négy nappal érdemes elkezdeni bizonyos gyulladás- és
fájdalomcsökkentő gyógyszerek szedését, amennyiben nincs
ellenjavallat a gyógyszerekkel kapcsolatban.
A női szervezet anatómiailag érzékenyebb a külső
hatásokra, mint a férfi. Ezt figyelembe véve fontos az
időjárásnak megfelelő öltözködés és a bőséges
folyadékfelvétel, emellett nem tanácsos sokáig visszatartani
a vizeletet, hiszen ez húgyúti fertőzések kialakulását
idézheti elő. Az alhasi fájdalmak utalhatnak valamilyen
kismedencei gyulladásra is. Mivel ennek következményei
csökkenthetik egy későbbi teherbe esés lehetőségét,
érdemes időben kezelni a gyulladást. Fontos a megfelelő
tisztálkodás is. A vízben ázó szappan fertőzések forrása
lehet, használat után ezért célszerű gondosan lemosni és
száraz helyre tenni. Ennél higiénikusabb megoldás a
folyékony szappan használata.
A manapság használatos eszközök közül a tampont általában
praktikus okokból választják, a nőgyógyászok által azonban
nem javasolt. Dr. Resli István véleménye szerint használata
során súlyosabb megbetegedés ugyan ritkán fordul elő, ha
azonban nem történik meg időben a csere, baktériumok
kerülhetnek a szervezetbe, és gyulladásos góc alakulhat ki. A
baktériumok egy része olyan méreganyagokat termel, amelyek
komolyabb - akár sokkig fokozódó - roszszullétet is
okozhatnak. Dr. Oláh Kinga ehhez hozzáfűzte, hogy
tapasztalatai szerint elterjedt az a hit, hogy a tampon
megfelelő biztonságot nyújt a kórokozók ellen, s akár
uszodába is el lehet vele menni az érintett napok alatt. A
doktornő elismerte a tampon praktikusságát, azonban
feltétlenül három-négy óránkénti cserét javasol
megfelelő higiénés körülmények mellett. Ezek a feltételek
(mosakodási és kézmosási lehetőségek) az iskolák,
éttermek mosdóiban, nyilvános illemhelyeken viszont
általában nem adottak. Nem szerencsés az éjszakai használat
sem, ugyanis a kórokozók szaporodása miatt úgynevezett toxin
(méreganyag) képződhet, mely a vérmérgezéshez hasonló
allergiás állapotot tud létrehozni. Ez a skarláthoz hasonló,
bőrkiütéssel, hidegrázással, magas lázzal, borzongással
járó fertőzés - „sokk szindróma” - gyógyítható,
ha időben észreveszik. „A tampon nem fogamzásgátló!” -
tette még hozzá az orvosnő, utalva arra a tévhitre, mely a
gyermek-nőgyógyászaton szerzett tapasztalatai szerint
meglehetősen elterjedt.
Általában elmondható, hogy nemcsak a tampon, hanem az egyéb
eszközök esetében is nagy gondot kell fordítani az időbeni
cserére, a higiéniára. Javasolható a gyógyszertárakban
beszerezhető steril vatta, illetve a boltokban kapható betétek
használata is. Ez utóbbiak előnye, hogy a korszerű
kiszerelés révén egyrészt megfelelően diszkrét, mászrészt
a csomagolás segítségével használat után láthatatlanul
elsüllyeszthető a mellékhelyiségek kijelölt tárolóiban,
ami környezetünk higiéniáját és civilizáltságát is
szolgálja. Az érintett napok alatt alhasi vérbőség
jellemző, melynek során sokkal nagyobb a fertőződés
veszélye, ezért nemcsak az uszodát érdemes elkerülni, hanem
a kádban való ücsörgést is. A szakorvosok a szóban forgó
időszakra egybehangzóan a szexuális élet szüneteltetését
javasolják. Előfordulhat ugyanis, hogy ilyen módon
méhnyálkahártya-darabkák kerülnek a hasüregbe, ami később
alhasi panaszokat okozhat, kialakulhat szövődmény, sőt
meddőséghez is vezethet.
A témához ugyan nem kapcsolódik szorosan, de jelentősége
miatt a szakorvosok fontosnak tartották megemlíteni a
nőgyógyászati rákszűrést.
A nőgyógyászati daganatok közül a leggyakoribb, egyben a
legkönnyebben megelőzhető daganatos megbetegedés a
méhnyakrák, melyet gyógyszeresen kezelni ugyan nem lehet, de
kezdeti stádiumban egy ötperces műtéti beavatkozással teljes
mértékben ki lehet küszöbölni. Itt is érvényes az, hogy
minél hamarabb észlelik a betegséget, annál nagyobb az esély
a gyógyulásra. Tizennyolc és hatvanöt éves kor között
érdemes az évenkénti nőgyógyászati szűrővizsgálatot
elvégeztetni. A méhnyakrák legsúlyosabb rizikófaktorai a
dohányzás, a túl fiatalon megkezdett szexuális élet, a
gyakori partnercsere, illetve a partner promiszkuitása (gyakori
partnercseréje), melyek a nőre nézve - többek között a
vírusfertőzés veszélye miatt - növelik a méhnyakrák
kialakulásának kockázatát. Ezért elsősorban az ő számukra
van nagy jelentősége a szűrővizsgálatnak.