Horn Gyula miniszterelnök nélkül zajlott az
Accurcius Jogászegylet által szervezett Horn-Orbán
„párbaj.” Az a száz levélíró sem ment el, aki nyílt
levélben fordult a nyilvánossághoz, hogy ezen a nyílt vitán
vegyen részt a kormányfő. A százötven főnyi hallgatóság
túlnyomó része az egyetemisták közül került ki.
Orbán Viktor rövid bevezetőjében elmondta: az idősek úgy
gondolják, hogy a fiatal generáció nem kész az általuk még
a kommunista rendszer alatt elkezdett munka folytatására.
Attól tartanak, hogy életük munkája - az ami az előző
rendszerben értéket teremtett - elporlik. Orbán szerint a
fiataloknak ezért máshogy, a jót megbecsülve kell beszélni
az elmúlt negyven évről.
A Fidesz elnöke kérdésre válaszolva kizártnak tartotta, hogy
pártja az MSZP-vel kössön szövetséget. „A miniszterelnök
olyan messzire ment el a Fidesz lejáratásában, hogy ez
kizárja az együttműködés lehetőségét” - mondta,
hozzátéve: „A két párt szavazótábora is kizárja ezt.”
A Független Kisgazdapárttal való választási
együttműködés lehetőségeit firtató kérdésre Orbán így
felelt: „A Fidesz nem tervez ilyen együttműködést, de a
koalíció megkötése alapjában véve hatalmi kérdés...
Május 11-én hajnalban, az eredmények ismeretében majd
elgondolkozunk.”
„Kívülről látva nem érthető a Fidesz eltávolodása a
liberális oldalról” - jegyezte meg egy fiatal egyetemista,
aki szerint a Fidesz arculatát az is meghatározza, hogy milyen
a viszonya a magyar múlt kritikus időszakaihoz, például a
Horthy-korszakhoz.
„Nem vagyok liberális - mondta erre Orbán Viktor, aki
egyébként még a mai napig a Liberális Internacionálé
alelnöke -, de konzervatív sem vagyok” - tette hozzá.
„Ember vagyok, akihez a szabadelvűség áll közel.” A két
világháború közötti rendszer meghatározására nézve
megjegyezte: szerinte nem pontosak a használt kifejezések, mint
például az „úri rendszer”. Szerinte „több mérlegelést
igényelnek ezek a szavak”.
Az egyik hozzászóló idézte a Fidesz - MPP „Polgári
Magyarországért” című vitairatában az SZDSZ-re használt
kifejezéseket: „A nemzet hagyományos alapjai ellen harcot
indító kis, agresszív csoport, amelyik hatalmában tartja a
sajtót, gazdasági kulcspozíciókat, a nagytőke pártja.”
„Ez tökéletesen egyezik a közismert Csurka-dolgozat
állításaival, és igazából kódolt antiszemitizmus” -
hangzott a megjegyzés.
„Az elemzésben megfogalmazott állításokat tartom -
jelentette ki a Fidesz miniszterelnök-jelöltje - és igazolni
is tudom... És gondolja ki-ki, ahogy akarja” - tette hozzá.
Ő ezeket a kérdéseket jogi-szociológiai problémaként
kezeli, és így kívánja megoldani is. Mint hangsúlyozta:
bizonyítani tudja, hogy 1990-97 között a gazdasági
döntéseket tudatosan a nagyvállalatok javára és a
kisvállalkozások rovására hozták. A államháztartási
hiányt pedig szándékosan magasabb kamatokkal finanszírozták,
hogy ezzel a pénzzel bizonyos csoportokat gazdagítsanak.