Menekülés a szankciók elől

Miközben újra fellángoltak a harcok a függetlenségükért küzdő koszovói albánok és a jugoszláv hadsereg között, az Egyesült Államok békekötési ajánlattal érkezett a koszovói válságban közvetítő csoport tagjainak római ülésére. Az amerikai javaslatok között további Jugoszlávia elleni büntetőintézkedések életbe léptetése is szerepel.

HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS

Bár az ENSZ Biztonsági Tanácsa már a múlt hónapban megpróbált nyomást gyakorolni Slobodan Milosevicsre azáltal, hogy fegyverembargót vezetett be, megtiltotta az új befektetéseket és korlátozta a magas rangú jugoszláv kormánytagok vízumát, nem volt világos: mindez milyen konkrét hatással lesz a koszovói helyzetre. Egyes források szerint a jugoszláv kormány máris kivonta valutája legnagyobb részét a külföldi bankokból, és magánszámlákra helyezte át azt.
Washington és európai partnerei arra törekednek, hogy akár meggyőzés, akár kényszer útján rávegyék Jugoszláviát a koszovói albánokkal folytatott harcok beszüntetésére. Az olasz diplomaták elismerték, hogy a cselekvésre kész Amerika keményebb álláspontot képvisel, de azon vannak, hogy a hat tárgyaló országnak sikerüljön közös nevezőre jutnia. Az amerikai képviselet arról kívánja meggyőzni a csoport tagjait, hogy egyezzenek bele a jugoszláv kintlevőségek befagyasztásába, és a kereskedelmi kapcsolatok leállításába, amennyiben Belgrád nem hajlandó a közvetítő útján való tárgyalásra. Amennyiben Belgrád pozitív választ ad, a javaslat szerint segítséget kaphat a boszniai háború óta tartó nemzetközi elszigeteltségből való kilépéshez. Az amerikai belügyminisztérium szerint több európai kormány „nem egészen pozitívan” reagált az előterjesztésre.
Február vége óta mintegy 150 embert - többségükben polgári lakosokat - öltek meg Koszovóban a szerb biztonsági erők az albán szeparatisták elleni hadműveletek során. Az Egyesült Államok attól tart, hogy a koszovói harcok átterjedhetnek a szomszédos Albánia, Görögország és Törökország területére is. Paskal Milo albán külügyminiszter kifejtette, hogy az egyre rosszabbodó koszovói helyzet „minden albánban aggodalmat keltett”, és megnövelte a térségben a nacionalista feszültségeket.