Kísérletek a békefolyamat újjáélesztésére

Izraeli-palesztin csúcstalálkozó lehetőségét vetette fel a Közel-Keletre látogató Tony Blair angol miniszterelnök. Az EU soros elnöki tisztjét is ellátó brit miniszterelnök azzal a reménnyel tért haza a térségből, hogy sikerült új lendületet vinnie a már több mint egy éve megrekedt közel-keleti békefolyamatba.

HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS

Jasszer Arafat üdvözli Tony Blair brit kormányfőt. Londonban újra kezdik Fotó: MTI

A május 4-én Londonban tartandó békekonferencia - amely egyben az Európai Unió nagyobb térségbeli szerepvállalását is jelenti - új fejezetet jelenthet az elakadt izraeli-palesztin béketárgyalások történetében. A tárgyalások elsősorban a békefolyamat újjáélesztését célzó amerikai javaslatokra fognak összpontosulni - vélekedett a kezdeményezésről Blair. A tárgyalások során Madeleine Albright amerikai külügyminiszter külön fog találkozni Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel és Jasszer Arafat palesztin vezetővel. Amennyiben a közvetítés sikerrel jár, a felek közös tárgyalóasztalhoz is ülhetnek.
Amerikai részről ugyanakkor utaltak arra, hogy a feleknek ez lesz az utolsó esélye a megegyezésre. Ha ez a kezdeményezés is kudarcba fullad, az a békefolyamat végét is jelentheti, és azt fogja eredményezni, hogy az Egyesült Államok visszavonul a békefolyamatban betöltött központi szerepétől - mondta James Rubin amerikai külügyi szóvivő. Rubin közölte, hogy az amerikai kormányzat nem csak azt várja a konferenciától, hogy az átmeneti időszak még megoldatlan kérdéseivel kapcsolatban előrelépést eredményezzen, hanem reméli, hogy az európaiak jelenlétével a későbbiekben négyoldalú tárgyalások medrében fog folyni a békefolyamat. A tárgyalások témái az izraeli hadsereg Nyugati Partról történő kivonása és az ezzel kapcsolatos biztonsági kérdések, valamint a végső státuszról szóló megállapodások lesznek.
A nagy jelentőségűnek ígérkező konferencia időzítése egyúttal szimbolikus: pontosan egy év múlva, 1999. május 4-én jár le a madridi megállapodásban meghatározott ötéves átmeneti időszak, amelynek végére rendeződnie kell a palesztinok és az izraeliek közötti biztonsági kérdéseknek, a palesztin menekültügynek és Jeruzsálem státuszának. A tárgyalásokon szó lesz még a Gáza övezetben található Karni ipari régióról, illetve a palesztinok által építeni kívánt dahanijai repülőtérről. Egyes elemzők szerint az összehangolt amerikai-európai erőfeszítések arra fogják kényszeríteni Netanjahut, hogy eredeti ajánlatától eltérően emelje 10 százalék fölé a ciszjordániai csapatkivonás mértékét is. A palesztinok többek között azt vetik Netanjahu szemére, hogy - bár az izraeli kormányfő többször is kezdeményezett dialógust - tárgyaláskészsége csak látszat, és nem valós szándék rejlik mögötte. Erre az izraeli miniszterelnök azzal vágott vissza, hogy Arafat viszont nem töltötte be az oslói szerződésben vállalt kötelezettségeit, azaz a terrorista cselekmények megfékezését, illetve a Palesztin Alapokmány azon passzusainak törlését, amelyek a zsidó állam megsemmisítésére szólítanak fel.