Vissza a tartalomjegyzékhez

HAZAFI ZSOLT, SZLAZSÁNSZKY FERENC
Padlóra küldték Stadlert

Az alacsony termetű, mindig jókedvű Stadler József falfehérré vált, amikor a bírónő kihirdette az elsőfokú ítéletet: kilenc év börtön és teljes vagyonelkobzás. A pályafutását juhászként kezdő vállalkozó láthatóan a bíróság kijáratánál sem fogta fel teljesen mi történt vele, a tárgyalóteremből megbilincselve - előzetes letartóztatásba helyezve - egyenesen a börtönbe vitték. Arcán jól látható volt a döbbenet.


Ítélethirdetés után. Mellbe vágta Fotó: MTI

Stadler egy Akasztótól hat kilométerre levő tanyán született. Nyilatkozataiban büszkén mesélte, hogy amikor 1966-ban juhászként munkába állt 1760 forintot keresett, ami akkor szép pénznek számított. Helybéli parasztember apjától és anyjától tanulta meg, hogy nem kell megijedni a dolgoktól, hanem dolgozni kell. És büszke volt arra is, hogy még a dühöngő szocializmusban, 1981-ben szállítmányozási céget alapított, amelyből aztán kinőtt az évi több milliárdot forgalmazó kereskedelmi vállalkozása.
Stadler fogalommá vált: a semmiből lett milliárdos. Ismerősei még a csúcson is mind Jóskának szólították. Ezt el is várta. Közvetlen, jó humorú emberként ismerték. Akasztón mindenki barátjának tartotta. Stadiont és panziót épített a 3500 lelkes faluban. Szeretett nagylelkűsködni és az embereknek munkát adni. Már amikor jól ment a cégének, ugyanis amióta pereskedik az APEH-hel, ezt már nem lehet elmondani róla. A Stadler-csoda megkopott.
- Jóska rendes ember volt, az, hogy voltak simlis ügyei, még nem jelenti, hogy megátalkodott ember lenne. Fél Magyarország adócsaló. Nem gyilkolt embert, nem kuplerájokat épített és nem kábítószerből gazdagodott meg. Ezek bezzeg szabadon futkároznak. Kérem, gyilkosok sem szoktak kilenc évet kapni. Döbbenetes - fogalmaznak az újságírókhoz hozzáedződött akasztói polgárok. Bács-Kiskun más településein, és főleg a megye gazdasági elitjében már vegyesebb a kép: állítják, kockázatos volt üzletelni vele.

Leonardo a vicc

A per Stadler József és nyolc társa ellen folytatólagosan elkövetett, különösen nagy értékű csalás, adócsalás, jogosulatlan áfa-visszaigénylés, okirat-hamisítás és egyéb bűncselekmények miatt a múlt év októberében kezdődött el. A szövevényes ügyet a bíróság úgy ítélte meg, hogy Stadler József és társai összességében több mint kétmilliárd forint kárt okoztak az államnak. A történet lényege, hogy Stadler József kft.-je nem létező, vagy már tönkrement magyar, orosz, ukrán és román cégektől fiktív számlákat szerzett be. Ezek alapján áfát igényelt vissza, nemegyszer úgy, hogy egy-egy szállítmányt áru- és pénzmozgás nélkül számlán több cégen is átfuttattak, míg végül az eredeti összeg többszöröse után kért vissza általános forgalmi adót. Exporttámogatáshoz és társasági adócsökkentő tételekhez is hasonló módon jutott hozzá a vállalkozó.
A bíróság szerint ilyen fiktív ügyletnek számít, hogy egy budapesti cégtől 820 millióért 205 millió áfaértéken 22 olajfestményt vásárolt. Köztük volt - legalábbis papíron - Leonardo da Vinci Az utolsó vacsora című festménye. Ezzel csak az a gond, hogy a festmény freskó Olaszországban. A hatóság által soha nem látott „festményekhez” egy eddig ismeretlen férfi közvetítésével és egy nem létező moszkvai galéria tanúsítványaival jutott az akasztói focimecénás.
Árvay Árpádné bírónő ítélethirdetéskor elmondta: Stadler az összes ügyletnél tudta, hogy mit tesz, s erről többször vallomást is tett. Feldmájer Péter, Stadler védője enyhítésért fellebbezett, Szabó József ügyész pedig súlyosbítást javasolt.
Túlzottnak tartja az ítéletet Bárándy György, a köztiszteletnek örvendő, neves ügyvéd, mert szerinte Stadler esetében a társadalomra való veszélyesség nem igazán jelentős. Példaként említette, hogy némely esetben emberölésért kevesebbet szoktak kapni a gyilkosok. Elmondta: a hatóságok évek óta nyomoztak Stadler ügyében, már korábban ismerniük kellett azokat az okokat, amelyek miatt ilyen súlyos büntetést szabtak ki. S tudniuk kellett azt is, hogy - amiért az ügyész is letartóztatását kérte - lehetősége van elhagyni az országot. A kérdés most az, hogy miért nem helyezték már korábban előzetes letartóztatásba Stadlert. Bárándy kifejezetten furcsának nevezte a hatósági eljárást, de az ezzel kapcsolatos elképzeléseit nem kívánta bővebben elmondani. Leszögezte: nagyon furcsa eljárás volt.

A gyanú

A lapunk által megkeresett ügyvédek mindanyian furcsállták, ahogy „hirtelen lecsapott az igazságszolgáltatás berozsdásodott ökle”, miközben korábban jelentős anyagi kárt okozó ügyeknél felmentő, enyhébb, vagy csak névleges ítélet született. Volt, aki úgy fogalmazott: mivel a közvélemény az utóbbi években enyhének látja az ítélkezést, elképzelhető, hogy Stadlerrel példát akarnak statuálni.