Vissza a tartalomjegyzékhez

CSEREKLYEI MÁRTA
Vallásszabadságra emlékeznek

„A nantes-i ediktum a francia nemzettudat kialakulásának meghatározó eseménye volt” - jelentette ki Jacques Chirac államfő a történelmi esemény 400. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.

Az 1598-ban elfogadott nantes-i ediktum az első lépést jelentette a vallás és az állam szétválasztása útján. A rendelet szabad vallásgyakorlást engedélyezett a protestánsoknak a túlnyomóan katolikus Franciaországban.
A királyi rendelet aláírója az ország kormányozhatósága érdekében a protestáns hitről a katolicizmusra áttért IV. Henrik volt. Célja az volt, hogy véget vessen a 36 éven át tartó véres vallási háborúnak, s uralkodói hatalmát az egész országra kiterjessze.
Közel száz évvel később, 1685-ben XIV. Lajos visszavonta az ediktumot, s ez újabb véres belháborúhoz vezetett. Protestánsok tízezrei vándoroltak ki az országból, ám a francia protestánsok, a hugenották örökösei élharcosaivá váltak a lelkiismereti szabadságért és a laikus államiságért folytatott küzdelmeknek.
Az egykori katolikus erősségben, Nantes-ban, kiállításokkal, konferenciákkal, film-, valamint zenei bemutatókkal emlékeznek meg a máig ható történelmi eseményről.