„A nantes-i ediktum a francia nemzettudat kialakulásának
meghatározó eseménye volt” - jelentette ki Jacques Chirac
államfő a történelmi esemény 400. évfordulója alkalmából
rendezett ünnepségen.
Az 1598-ban elfogadott nantes-i ediktum az első lépést
jelentette a vallás és az állam szétválasztása útján. A
rendelet szabad vallásgyakorlást engedélyezett a
protestánsoknak a túlnyomóan katolikus Franciaországban.
A királyi rendelet aláírója az ország kormányozhatósága
érdekében a protestáns hitről a katolicizmusra áttért IV.
Henrik volt. Célja az volt, hogy véget vessen a 36 éven át
tartó véres vallási háborúnak, s uralkodói hatalmát az
egész országra kiterjessze.
Közel száz évvel később, 1685-ben XIV. Lajos visszavonta az
ediktumot, s ez újabb véres belháborúhoz vezetett.
Protestánsok tízezrei vándoroltak ki az országból, ám a
francia protestánsok, a hugenották örökösei élharcosaivá
váltak a lelkiismereti szabadságért és a laikus
államiságért folytatott küzdelmeknek.
Az egykori katolikus erősségben, Nantes-ban, kiállításokkal,
konferenciákkal, film-, valamint zenei bemutatókkal emlékeznek
meg a máig ható történelmi eseményről.