Iránnak atombombája van

HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS

Irán több nukleáris robbanófejhez jutott egy volt szovjet tagköztársaságból a kilencvenes évek elején - állítja a birtokába került iráni dokumentumokra hivatkozva a Jerusalem Post. Az amerikai kongresszusi szakértők által hitelesnek vélt iratokat Robert Galluci elnöki különmegbízott jelenlétében most Izraelben vizsgálják.
Az iráni kormánytisztviselők közötti levélváltást rögzítő dokumentumok beszámolnak arról, hogy Iránnak sikerült dúsított urániumot és négy nukleáris robbanófejet vásárolnia Kazahsztánból. A jelentés szerint az ügylet az orosz alvilág közreműködésével jött létre, és az atomtölteteket orosz szakemberek tartják karban. A Jerusalem Post egy amerikai kormánytisztviselőt idéz, aki azt állítja: az iratok „valódiak és már évek óta a birtokunkban vannak”.
Jóllehet egy 1992-es washingtoni kongresszusi jelentés már „98 százalékos biztonsággal” állította, hogy Iránnak sikerült beszereznie a harctéri atomfegyverek összeállításához szükséges valamennyi komponenst, a szakértők hosszú ideig az iráni ellenzék kétes hitelű állításainak tekintették az orosz-iráni atomügyletről szóló információkat. Az egyre gyarapodó bizonyítékok nyomán Bill Clinton amerikai elnök most új kormánybiztost nevezett ki az iráni nukleáris és rakétaprogram vizsgálatára. Robert Galluci izraeli szakértők bevonásával igyekszik ellenőrizni a rendelkezésre álló dokumentumokat.
Az izraeli napilap idéz egy 1992. január 2-i keltezésű iráni jelentést, amelyben a Forradalmi Gárda egyik parancsnoka közli, hogy a nukleáris robbanófejeket a Teherán melletti Lavazin katonai táborban őrzik. A jelentés beszámol arról is, hogy az atomtöltetek biztonsági rendszere meghibásodott, ezért orosz szakértőket hívtak a javításukhoz. Egy további dokumentum szerint a robbanófejek célba juttatásához Irán Észak-Koreából vásárolt ballisztikus rakétákat. Ezek hatótávolsága 1300 kilométer, így alkalmasak bármelyik izraeli célpont elérésére. Teherán a bizonytalan hatásfokú észak-koreai rendszert orosz segítséggel fejleszti tovább - állítja egy, a Jerusalem Post által megszólaltatott magas rangú izraeli szakember, aki szerint „ha semmi nem jön közbe, Irán 15 hónapon belül, de legkésőbb 1999 végéig képes lesz befejezni rakétaprogramját”. Az iráni ballisztikus rakétákat azonban már ezt megelőzően is hadrendbe állíthatják, mivel „ha az irániak elkészülnek a hajtóművel, akár egy tökéletlen irányítási rendszerrel is bevethetik a rakétákat. Ezt a kritikus pontot pedig a közeljövőben elérhetik” - véli az izraeli szakember.
Az amerikai képviselőház már elfogadta az orosz rakétatechnológia-export elleni szankciók bevezetését kezdeményező törvényjavaslatot. A Moszkva elleni büntető intézkedéseket a szenátus tagjainak a többsége is támogatja. Ez a kérdés állt az azóta leváltott orosz kormányfő, Viktor Csernomirgyin és Al Gore amerikai alelnök márciusi washingtoni tárgyalásainak a középpontjában is. Az amerikai fél akkor ígéretet kapott Csernomirgyintől a technológia-transzfer leállítására, az időközben bekövetkezett oroszországi kormánycsere azonban kérdésessé teheti a megegyezés érvényesítését.