Lejárt a kitűzött határidő az északír
béketárgyalásokat lezáró egyezmény aláírására.
A delegációk úgy döntöttek: megállítják a tárgyalóterem
óráját, hogy a kétévi tárgyalássorozat után elkészült
javaslatcsomagot megpróbálják valamennyi féllel elfogadtatni.
A lapzártakor még folyó egyezkedések tétje, hogy
lezárható-e az elmúlt évtizedekben több mint háromezer
áldozatot követelő felekezeti háborúskodás
Észak-Írországban.
HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS
Tony Blair brit miniszterelnök a belfasti tárgyalások előtt.
A jószándék megvan Fotó: MTI
A belfasti rendezési csomagot az összpárti
tárgyalássorozatot vezető amerikai George Mitchell
terjesztette véleményezésre az évszázados vallási-politikai
konfliktusban érintett pártok vezetői elé. A 65 oldalas
dokumentum a nagyszámú megoldatlan nézeteltérés miatt jóval
inkább javaslatok gyűjteménye, semmint végleges és
egyértelmű rendezési tervezet, amit Mitchell eredetileg
szeretett volna letenni az asztalra. Ugyanakkor az irat
legnagyobb érdemének nevezte, hogy most először sikerült
összefoglalni egyetlen dokumentumban az észak-írországi
rendezéssel kapcsolatos összes kérdést.
Az északír konfliktus jelenlegi szakasza 1921 óta tart, amikor
létrejött a protestáns többségű Észak-Írország. A
kettéosztott sziget északi felén a katolikusok - köztük az
IRA terroristái - az angol uralommal szemben az Ír
Köztársasággal történő egyesülésért harcolnak.
Tony Blair brit miniszterelnök, aki maga is Belfastba utazott,
kijelentette: soha nem ígérte, hogy bizonyosan létrejön a
megállapodás, de „még minden lehetséges”, majd
hozzátette: megtörténhet, hogy a legjóhiszeműbb
erőfeszítések sem hoznak sikert, de „az esély megéri a
próbálkozást”.
A rendezési javaslatcsomag közzététele után a legnagyobb
London-hű csoport, az Ulsteri Unionista Párt bejelentette, hogy
számára elfogadhatatlan a dokumentum tartalma.