Megfeneklett folyamat

Lejárt a kitűzött határidő az északír béketárgyalásokat lezáró egyezmény aláírására.
A delegációk úgy döntöttek: megállítják a tárgyalóterem óráját, hogy a kétévi tárgyalássorozat után elkészült javaslatcsomagot megpróbálják valamennyi féllel elfogadtatni. A lapzártakor még folyó egyezkedések tétje, hogy lezárható-e az elmúlt évtizedekben több mint háromezer áldozatot követelő felekezeti háborúskodás Észak-Írországban.

HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS

Tony Blair brit miniszterelnök a belfasti tárgyalások előtt. A jószándék megvan Fotó: MTI

A belfasti rendezési csomagot az összpárti tárgyalássorozatot vezető amerikai George Mitchell terjesztette véleményezésre az évszázados vallási-politikai konfliktusban érintett pártok vezetői elé. A 65 oldalas dokumentum a nagyszámú megoldatlan nézeteltérés miatt jóval inkább javaslatok gyűjteménye, semmint végleges és egyértelmű rendezési tervezet, amit Mitchell eredetileg szeretett volna letenni az asztalra. Ugyanakkor az irat legnagyobb érdemének nevezte, hogy most először sikerült összefoglalni egyetlen dokumentumban az észak-írországi rendezéssel kapcsolatos összes kérdést.
Az északír konfliktus jelenlegi szakasza 1921 óta tart, amikor létrejött a protestáns többségű Észak-Írország. A kettéosztott sziget északi felén a katolikusok - köztük az IRA terroristái - az angol uralommal szemben az Ír Köztársasággal történő egyesülésért harcolnak.
Tony Blair brit miniszterelnök, aki maga is Belfastba utazott, kijelentette: soha nem ígérte, hogy bizonyosan létrejön a megállapodás, de „még minden lehetséges”, majd hozzátette: megtörténhet, hogy a legjóhiszeműbb erőfeszítések sem hoznak sikert, de „az esély megéri a próbálkozást”.
A rendezési javaslatcsomag közzététele után a legnagyobb London-hű csoport, az Ulsteri Unionista Párt bejelentette, hogy számára elfogadhatatlan a dokumentum tartalma.