EPERJESI ILDIKÓ
Csatlakozási dilemmák

A kisgazdák szerint legkorábban nyolc-tíz év múlva csatlakozhatunk az Európai Unióhoz, míg a parlamenti pártok többsége egyetért abban, hogy reális lehetőség Magyarország 2002 körüli integrációja. Megmarad-e a nemzeti parlament ellenőrző szerepe a csatlakozási folyamat során, és hogyan érinti az integráció a határokon túl élő magyar kisebbségek helyzetét - erről kérdeztük Boros Imrét, az FKGP gazdasági kabinetjének irányítóját, Mészáros István SZDSZ-képviselőt, az Európa Tanács tagját és Csóti Györgyöt, az MDF külügyi kabinetjének vezetőjét.

Az ellenzéki pártok gyakran vetik a kormány szemére: a kabinet nem képviseli eléggé nemzeti érdekeinket, elvtelen magatartást tanúsít az uniós tárgyalások során. Boros Imre elmondta: a jelenlegi kormánynak nincsen csatlakozási stratégiája. A kisgazdák még alakuló programjának lényege az, hogy az EU-csatlakozás a nemzeti érdekek maximális figyelembevételével menjen végbe. Az FKGP-politikus szerint a gyors csatlakozásnak az EU sem híve. Amíg a magyar bérszínvonal meg nem közelíti az EU átlagát, addig nincs értelme a csatlakozásnak, hiszen az unió sem akarja azt, hogy olcsó munkaerő árassza el országait. A kisgazdák stratégiája ezért elsősorban a belső reformok megvalósítására irányul. Az elkövetkezendő nyolc-tíz évben - Boros Imre csak ezután tartja reálisnak az EU-csatlakozást - a magyar gazdaság felzárkóztatását tervezik, a nemzeti össztermék megduplázását. Ha ez megtörténik, a csatlakozás az ölünkbe fog hullani, ellenkező esetben „tovább bukdácsolunk”- véli az FKGP politikusa.
Csóti György kifejtette: a magyar kormánynak nem szabadna szükségtelenül feladnia bizonyos nemzeti érdekeket, azokat, amelyek feladását nem is várják el tőlünk. Az európai uniós tárgyaló fél annál inkább örül, minél kisebb ellenállást tanúsítunk. Az MDF-es képviselő szerint azok a nemzetek sikeresek Európában, amelyek vállalják önmagukat és érdekeiket merik reprezentálni. Különösen nagy szükség van a magyar mezőgazdaság képviseletére.
Az SZDSZ álláspontja szerint alapvető érdekünk az, hogy a csatlakozás sikeres legyen, Magyarország egyenrangú legyen a többi taggal, nem pedig valamiféle rezervátum - véli Mészáros István, aki aláhúzta: az eredményes csatlakozás előfeltétele, hogy legyen az országnak kiforrott és részletes stratégiája. Különösen fontos a könnyítési igények mielőbbi véglegesítése. A csatlakozásra való felkészülésünk nem öncélú - állítja a szabaddemokrata képviselő -: az EU olyan változtatásokat kér, amelyek az ország gazdasági felvirágoztatásához egyébként is szükségesek: „A gazdasági modernizáció maga is nemzeti érdek. Bár a csatlakozás elsősorban magyar alkalmazkodást kíván - hiszen mi akarunk belépni -, nem szabad beleesni a rosszul értelmezett udvariaskodás csapdájába, hanem nemzeti érdekeinket szem előtt tartva szívósan kell tárgyalni. Annak tudatában, hogy „brüsszeli csipkével” takarózva bár, de az EU-államok is kőkemény nemzeti érdekeket érvényesítenek. Küzdeni kell a magyar mezőgazdaságért. Egyáltalán nem mindegy például, hogy milyen termelési kvótákban sikerül majd megállapodni. A tagfelvétel időpontja az ország gazdasági teljesítményétől függ elsősorban.
A jelenlegi országgyűlési ciklus befejeződött, így a csatlakozási tárgyalások parlamenti ellenőrzése minden bizonnyal nehézkesebb lesz, annak ellenére, hogy az integrációs és a külügyi bizottság elvileg bármikor összehívható. A kormány által kialkudott csatlakozási feltételeket a következő parlament fogja jóváhagyni. Mészáros István szerint még nem alakultak ki a parlament ellenőrző szerepének intézményesített garanciái. A parlamentarizmus kulcskérdése ez, hiszen a tárgyalások alatt kialakuló rendszer határozza meg azt, hogy mennyire tudja majd ellenőrizni a törvényhozás a kormány unióval kapcsolatos tevékenységét. Az SZDSZ érdekelt abban, hogy a csatlakozási tárgyalásokat erős parlamenti kontroll kísérje, Brüsszelre hivatkozva ne lehessen kibújni az ellenőrzés alól.
Csóti György elmondta: a mindenkori kormánynak célszerű bevonnia a tárgyalások előkészítésébe az ellenzéket is a minél teljesebb körű konszenzus kialakításához. Az integrációs bizottságnak ezért kétharmados vagy nyolcvanszázalékos többséggel kellene állást foglalnia a kulcskérdésekben. Emellett a társadalom tájékoztatását fel kellene gyorsítani - vélekedett az MDF képviselője.
Jelenleg Magyarországnak Ausztria az egyedüli EU-tag szomszédja, s egyetlen más szomszédos országot sem hívtak meg a csatlakozási tárgyalások első fordulójára. Magyarország rendhagyó politikát folytat ebből a szempontból, hiszen szeretné elősegíteni szomszédai mielőbbi EU-integrációját. Az MDF kabinetvezetője szerint jobban tudunk segíteni a határokon túli magyar kisebbségeken, amikor már mi belül vagyunk az unión. Ha józanul politizáló erők vannak hatalmon a környező országokban, semmiképpen sem ronthat csatlakozásunk a magyar kisebbségek helyzetén - véli Csóti György.
A magyar állampolgári státust felértékelte az EU-meghívás - húzta alá Boros Imre. Magyarországra előszeretettel jönnek a külföldiek és ebből gazdasági előnyeink származhatnak. Szükséges ugyanakkor a kisgazdák szerint az, hogy a határokon túl élő magyarok helyzetét a csatlakozás előtt rendezzék. Mészáros István úgy véli, hogy a csatlakozás növeli a határon túli magyar kisebbség presztízsét is, hiszen egy uniós nemzet részeivé válnak. Ezért saját csatlakozását késlelti az az oszág, amely a területén élő magyar kisebbséget támadja.