A magyar bűnözők legtöbbje még nem tart ott,
hogy komoly szakértelmet igénylő banki tranzakciókkal mossa
tisztára a feketén szerzett vagyonát. Egyszerűen feléli azt.
Intő jelnek számít viszont, hogy már több pénzmosási ügy
jutott a rendőrség tudomására. Szakértők komoly veszélynek
tartják, ha a kábítószer-kereskedelemből, prostitúcióból,
csalásokból, rablásokból, valamint fegyver- és
emberkereskedelemből származó feketepénzek bekerülnek a
legális gazdaságba. Pedig erre is vannak jelek.
Nemcsak a magyar, hanem a stabilabbnak tartott nyugati államok
gazdaságát is veszélyezteti a pénzmosás, azaz a
bűnözésből szerzett anyagi javak különféle tranzakciókkal
a legális gazdaságba történő bevitele - nyilatkozta
lapunknak Irk Ferenc címzetes egyetemi tanár, az Országos
Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet igazgatója. Ez a
pénz nemcsak azért káros, mert feketén keletkezett, hanem
azért is, mert esélyegyenlőtenséget teremt a vállalkozói
szférában. Az ilyen „befektetőknek” már az is megéri, ha
csak a bűncselekmények által szerzett pénz egy részét
tudják legálissá tenni.
Tehát ár alatt kereskedhetnek, veszteséges társaságokat
működtethetnek, s ezzel a tisztességes konkurensek létét
veszélyeztetik. Sőt szélsőséges esetekben ez anarchiához,
az állam széteséséhez is vezethet.
Becslések szerint nemzetközi szinten dollármilliárdokban
mérhető a kábítószer-kereskedelemből, prostitúcióból,
pornográfiából, csalásokból, valamint fegyver- és
emberkereskedelemből szerzett feketepénzek tisztára mosása.
Olaszországban előfordult, hogy e célból egy bűnözőcsoport
bankot alapított, amely szabályszerűen bankként is
működött. A bűncselekménnyel szerzett pénznek csak 43
százalékát tudták így legalizálni, a többit lenyelte a
pénzintézet működése, mégis megérte azt fenntartani.
Irk Ferenc a kriminológia fehér foltjának nevezte a
pénzmosást, amiről annak ellenére keveset tudnak, hogy az
uniós országok mindegyikében és hazánkban is vannak
pénzmosás elleni jogszabályok, rendelkezések. Magyarországon
a pénzintézeteknek jelezniük kell a rendőrségnek, ha
kétmillió forint feletti gyanús pénzmozgást észlelnek,
ennek ellenére mindössze négy esetben sikerült ennek a
tényét bizonyítani. Nemzetközileg is csak részben ismertek a
pénzmozgatási technikák, az ebben részt vevő szakemberek, a
különféle fedőcégek és esetlegesen a bankárok szerepe. A
probléma súlyosságát jelzi, hogy Magyarországon az eddig
lezárt leszámolásos gyilkosságok mögött minden esetben
pénzmosás jellegű bűncselekmények is tetten érhetőek
voltak - fűzte hozzá az igazgató.
Molnár Csaba, a Központi Bűnüldözési Igazgatóság
pénzmosással kapcsolatos szakértője elmondta: közel 2000
gyanúsnak tartott tranzakcióról érkezett bejelentés a
rendőrségre, melyből mintegy 50 esetben gazdasági
bűncselekményre derült fény, 4 esetben pedig pénzmosás
állt a pénzmozgás hátterében. Ez az arány megfelel a
nemzetközi gyakorlatnak. Mint megtudtuk: a magyar jogszabályok
pénzmosásnak azt minősítik, ha valaki a más által
elkövetett bűncselekmény során keletkezett anyagi javakat
tünteti el, azaz tisztává mossa. Aki például a saját maga
által csalással szerzett pénzt fekteti be egy
fedővállalkozásba, az nem tartozik ebbe a körbe, az
„szimpla” gazdasági bűncselekményt követett el.
Egyébként a négy pénzmosásnak minősített esettel is több
mint egymilliárd forint forgott kockán.
Tapasztalatok szerint a magyar bűnözők nem bízzák másokra a
pénz legalizálását. Először magukra költik azt: autót és
lakást vesznek, szórakoznak, átlagon felüli életszínvonalon
élnek. Utána következhet - ha időközben le nem buknak -
a pénz befektetése, rendkívül sokrétű formában. Egy
lapunknak nyilatkozó gazdaságvédelmi szakember elmondta: az
olajügyleten meggazdagodott bűnözők szórakozóhelyeket,
éjszakai lokálokat építettek, de volt aki a borhamisítás
területére tévedt. Feltételezések szerint éttermek,
panziók és diszkók is nemegyszer fedőcégként szolgálnak
csak. Kevés azoknak a száma, akik kiszállva a zűrös
ügyekből, tisztességes vállalkozást kezdtek.