A Földközi-tenger keleti részében egytized
magyarországnyi területen fekvő Ciprus 1974 óta megosztott. A
szigeten élő mintegy 750 ezres lakosság 78 százaléka görög
és 18 százaléka török. Ciprus fővárosa a kettéosztott
Nicosia, melynek török oldalát Lefkosának nevezik. A sziget
északkeleti egyharmadát 1974-ben foglalta el a török
hadsereg, majd 1983-ban kikiáltották az Észak-ciprusi Török
Köztársaságot, amelyet azonban a mai napig kizárólag
Törökország ismert el.
A török és a görög fennhatóságú terület között 180
kilométer hosszú, az ENSZ által felügyelt demarkációs
övezet húzódik. Az ENSZ égisze alatt itt teljesít
szolgálatot a pillanatnyilag legnagyobb külföldön szolgáló
magyar katonai kötelék: egy teljes századnyi magyar katona.
Az ENSZ 1980 óta aktív, de eleddig eredménytelen szerepet
vállalt a béketárgyalások előmozdításában. Az
elkövetkezendő hónapok döntő jelentőségűnek ígérkeznek
a sziget sorsában. Az USA mindenféleképpen szeretné
elkerülni azt, hogy a NATO-tag és a Közel-Keleten - s az
iszlám világban - stratégiai szerepet játszó
Törökország katonai konfliktusba bonyolódjon Cipruson. A
nemzetközi közvetítők arra próbálják rávenni a török
cipriótákat, hogy csatlakozzanak a görög ciprusi
kormányzathoz az EU-val kezdődő csatlakozási tárgyalásokon,
ám kevesen bíznak a helyzet gyors rendeződésében. Az elmúlt
hónapokban a feszültség jelentősen fokozódott, mivel mind
Törökország, mind Görögország provokatív hadgyakorlatokat
hajtott végre a térségben. A görög ciprióták fokozatosan
építették fel védelmi erőiket, melynek legújabb
fejleményeként tavaly orosz föld-levegő rakétákat
vásároltak, 1998 szeptemberi szállítási határidővel. A
török vezetés szerint ezek a rakéták alapvetően fenyegetik
a török légteret és földterületeket, s azzal fenyegetnek,
hogy megsemmisítik a rakétákat, amennyiben a telepítés
tovább folytatódik.
A ciprusi válság messze túlhaladja a sziget saját
biztonságának kérdését, mivel alapvetően érinti
Görögország, Törökország, az EU és az Egyesült Államok
geopolitikai érdekeit. Görögország az egész keleti
EU-bővítés folyamatának megvétózásával fenyegetőzik, ha
Ciprust nem fogadja soraiba az unió. Ugyanakkor a török
ciprióták azt hangsúlyozzák, hogy ha az EU a békeszerződés
aláírása előtt felveszi Ciprust, a sziget északi része
befejezi a Törökországgal való teljes gazdasági és katonai
egyesülést.