Már csak a kormány jóváhagyá- sára vár az a tervezet,
amely szerint az osztrák fennhatóság alá tartozó
Betegápoló Irgalmas Rend veszi át az Országos Fizioterápiás
és Reumatológiai Intézet (ORFI) vezetését. A rend és a
Népjóléti Minisztérium között létrejött megállapodás
értelmében az irgalmasok nemcsak az ötvenes években
államosított - és a jelenlegi intézmény kétharmadát
alkotó - ingatlanaikat kapják vissza, hanem a kórház
állami tulajdonban maradó részét is. Az ORFI vezetői komoly
aggályokat fogalmaztak meg az intézet jövőjével és
szakszerű működtetésével kapcsolatban.
A kormányt a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének
rendezésére az erről szóló 1991-es törvény kötelezi. A
tavaly aláírt vatikáni megállapodás melléklete pedig
tartalmazza a római katolikus egyháznak természetben
visszaadandó ingatlanok jegyzékét. A listán szerepel az
Országos Fizioterápiás és Reumatológiai Intézet is. Az
államosítás előtt az irgalmas rend három telekkel, és az
azokon álló két épülettel rendelkezett a budapesti Frankel
Leó utcában. Ezeknek az - 1951-ben történt - elkobzása
fejében kapja meg az ORFI hetvenöt százalékának tulajdon-,
és a fennmaradó állami rész üzemeltetési jogát.
Dr. Hodinka László, az ORFI igazgatóhelyettese több
vitatható részletre hívta fel lapunk figyelmét: a
megállapodás nem számol az elkobzás óta történt
értéknövekedéssel, vagyis az állam sokkal többet ad vissza
az irgalmasoknak, mint amennyit elvett tőle. A törvény az
államosításkor üresen álló telkek esetében nem ír elő
kárpótlást, most mégis vonatkoztatják arra a területre is,
amelyre az állam emelt épületet 1981-ben. Az intézmény
vezetői nem látják biztosítottnak azt, hogy az országban
egyedülálló, egyetemi szintű reumatológusképzés a rend
irányítása alatt is folytatódik. Kétségeik vannak afelől
is, hogy ezentúl a szerzetesek látják el a hazánkban
működő hasonló kórházak szakfelügyeletét.
Dr. Kereszty Éva, a Népjóléti Minisztérium helyettes
államtitkára lapunknak elmondta: Magyarország jól jár azzal,
hogy külföldi tőkebevonással fejleszti a hazai
egészségügyet, és a renddel kötendő megállapodás komoly
jogi garanciákat fog tartalmazni az ORFI szakirányú
működtetését illetően. A minisztérium tudatában van annak,
hogy nem a magyarországi irgalmas rend pénzeli és menedzseli
majd az évi 2,2 milliárd forint költségvetéssel működő
intézetet, de mint mondta: „A MÁV Kórházat sem bakterok
vezetik.”
Egy magát megnevezni nem kívánó népjóléti minisztériumi
tisztségviselő kifejtette: a római katolikus egyház ma már
inkább nevezhető multina-cionális cégnek, mint hitéletet
folytató szervezetnek. Véleménye szerint az ORFI esetében az
történt, hogy a Vatikánhoz tartozó bécsi irgalmas
rendfőnök mintegy fedőszervként használta a Magyarországon
élő idős rendtársait, akik jogi személyként a magyar állam
tárgyalópartnerei lehettek. Ők terjesztették be kárpótlási
igényüket, amellyel valójában egy idegen állam, a Vatikán
érdekeit képviselik. Ezt az információt támasztja alá az a
tény is, hogy a bécsi rendfőnök többször is beleszólt az
1991 óta folyó tárgyalássorozatba, sőt - taktikai okokból
- egy ízben le is állította azt. Informátorunk szerint az
sem kétséges, hogy az osztrák irgalmasok nem önzetlenül
fektetnek pénzt az ORFI fejlesztésébe: jól megfontolt üzleti
érdekek vezérlik őket.
Kozma Imre, az irgalmasok magyarországi megbízottja 1994-ig a
zugligeti templom plébánosa volt. Ezt követően csatlakozott
az 1993 óta osztrák fennhatóság alá tartozó rendhez.
Belépésével a közösség erőteljes növekedésnek indult: az
addigi háromról négy főre. Kozmát hamarosan kinevezték az
állammal tárgyaló delegáció élére. A rend megbízottja
lapunk kérdésére kifejtette: az ORFI-ban nem megfelelő a
betegellátás minősége, ezért ragaszkodtak az intézmény
átvételéhez. Arra a kérdésre, miként emelik majd a szín-
vonalat, elmondta: „Ne gondolják, hogy áldással vagy
kézrátétellel fogunk gyógyítani, megvannak a saját jól
képzett szakembereink.” Bár a megállapodás ideológiamentes
intézményvezetésre kötelezi az irgalmas rendet, Kozma Imre
elmondta: feltett szándékuk a rendi szellem megvalósítása az
ORFI-ban.