LOCSMÁNDI ANDREA
Polgári gyülekező

Magyar Polgári Párt - így hívnák a mai ellenzéki pártok alkotta gyűjtőpártot, legalábbis a Fidesz szerint. Elképzelésük azonban nem aratott felhőtlen sikert az ellenzék többi pártja körében. A választások utáni közös jobboldali politikai szervezet létrehozásáról szóló kijelentéseket a megkérdezettek kampányfogásnak vagy időszerűtlennek tartják.

A tízéves Fidesz születésnapi bulija. Sokat változtak

A Fidesz - Magyar Polgári Párt hétvégi „Bóbita, Bóbita játszik” mottójú tízéves születésnapi partiján folytatott háttérbeszélgetésekből, valamint Deutsch Tamás alelnök egyik napilapnak adott nyilatkozatából kiderült: több ellenzéki erő egyesülésével és a Fidesz vezetésével kellene kialakítani a jobbközép gyűjtőpártot a választások után, amelyet Magyar Polgári Pártnak neveznének.
„Nem érett meg az idő arra, hogy az ellenzéki pártok arról vitatkozzanak a nyilvánosság előtt, ki fogja képezni a jövőben a jobboldali centrumot” - jelentette ki lapunknak Sepsey Tamás. Az MDF országos választmányának elnöke szerint minden ehhez hasonló megnyilvánulás a baloldal malmára hajtja a vizet azáltal, hogy versengést szít a jobbközép pártok és szimpatizánsaik között. „Mi egyébként öszszefogtunk” - emlékeztetett Sepsey pártja és a Fidesz között kialakult választási szövetségre. Herényi Károly, az MDF szóvivője jó alapnak tekinti az említett választási szövetséget, hiszen az más ellenzéki pártokkal kiegészülve egy később megalakuló szövetség elődje lehet. „Hogy a választások után azonnal vagy később, azt nem tudom, de elkerülhetetlen - mondta Herényi, aki hozzátette még -: mindennek megvan a maga ideje.”
A magyarság sorsával - megfogalmazásuk szerint - 1908 óta azonosuló kisgazdák a fiataldemokraták álláspontját még ennél is kevésbé osztják. Torgyán József pártelnök lapunknak kijelentette: a Független Kisgazdapárt soha nem adhatja fel függetlenségét, hiszen a dolgok nem úgy szoktak működni, hogy a nagyobb csatlakozik a kicsihez. A Magyar Polgári Párt elnevezéssel kapcsolatban kifejtette: nem tartja sérelmesnek magukra nézve a Fidesz jelenlegi törekvését, hiszen az ő történelmi gyökereiket, úgymond, nem veszélyezteti egy friss képződmény.
A Fidesz gyűjtőpárttá válásáról Hasznos Miklós, a KDNP alelnöke lapunknak kifejtette: a pártok a választások után sem szoktak túl nagy metamorfózison keresztülmenni. Olyasmi persze könnyen előfordulhat, hogy egy párt például Fideszként kezdi, majd polgári pártként folytatva keresztény lesz, sőt mi több, agrár-érdekvédelmi tagozatot is indít. A kereszténydemokrata képviselő úgy véli: az a Fidesz dolga, hogy mi szeretne lenni.
Szabó Iván, a Magyar Demokrata Néppárt elnöke kijelentette: nem gondolkoznak olyan integrált gyűjtőpártban, amelyben fel kellene adniuk önállóságukat. A francia és német gyakorlatnak megfelelően úgy látják, hogy Magyarországon is az uniópártoké a jövő, hiszen e politikai erők ereje éppen abban áll, hogy egyidejűleg, egymás mellett többféle értékrendet és programot is képviselnek. Ennek megvalósulásához azonban legalább öt-tíz év szükséges. Szabó meggyőződése szerint a választások után legfeljebb egy koalíciós együttműködésről lehet szó, de nem biztos, hogy valamennyi koalíciós párt tagja lesz egy ilyen uniónak is.