Az Arizonai Egyetem munkatársai nemrégiben egy
olyan aszteroidot (kisbolygó) észleltek, ami - úgy tűnt -
a Föld felé vette az irányt. „Talán érdemes szemmel
tartani ezt a kis szemtelent” - vélekedtek a tudósok, de
aztán mégse léptek akcióba. Hiszen aszteroidok és
üstökösök ezrei térnek le saját keringési pályájukról
és indulnak szédületes sebességgel földgolyónk felé.
Ez a mostani már pontosan a száznyolcadik a sorban, amely elég
nagy ahhoz, hogy becsapódása esetén akár egész
civilizációnkat romba döntse. Többek buzgó vizsgálódásba
kezdtek, és megállapították: az 1,6 kilométer széles, 1997
XF11 elnevezésű meteorit 2028-ban akár 48 ezer kilométerre is
megközelítheti a Földet, sőt Brian Marsden, a
Harvard-Smithsonian asztrofizikai központ csillagásza elmondta:
„Az ütközés lehetősége ugyan kicsi, de nem teljesen
kizárt.”
A hírt követő 24 órában aszteroidbecsapódásokról szóló
drámai filmjelenetek árasztották el a tévécsatornákat.
Másnapra azonban kiderült, hogy a szóban forgó kisbolygó 1
millió kilométerre fog elhaladni a Föld mellett, ami az eddigi
legkisebb távolság - de még mindig nem veszélyes. Az
ijedelem azonban nem alaptalan, mert egy esetleges becsapódás
esetén a rombolás mértéke csupán a bolygó méreteitől
függ. Az XF11 aszteroid felénél kisebb méretű égitest is
olyan pusztítást okozhat, amely akár 26 ezer
négyzetkilométeres körzetben képes tüzet gyújtani, és az
épületeket a földdel egyenlővé tenni. Ennek egyik előszele
volt 1908-ban a szibériai Tunguskától nyolc kilométerre
becsapódó üstökös. A húsz megatonnás robbanás 1126
négyzetkilométernyi erdős területet tarolt le, és lángba
borította például egy kilencvenhét kilométerre levő ember
ruháját is.
A becsapódó aszteroid okozta rombolást egy esetleges vízben
való landolás sem csökkentené. „Ilyenkor ugyanis kráter
keletkezik - magyarázza Jack Hills fizikus -, és a víz az
így keletkezett légüres térbe gigantikus erővel zúdul
vissza” - teszi hozzá. A jelenség során olyan mélytengeri
hullámzás fut végig a tenger fenekén, amely a környező
kontinensek partvidékein több száz méter magas szökőárt
okoz. Ennek következtében az ottani városok helyén csak
sártenger tátongana.
A NASA becslései szerint 1000-4000 között van azoknak a 800
méternél nagyobb átmérőjű aszteroidoknak a száma, amelyek
keresztezik a Föld keringési pályáját. Ezek közül azonban
alig több mint 150-et sikerült beazonosítani. A tudósok
világmentő akcióterveinek egyike-másika, sci-fi filmekbe
illő eleganciával, nem létező technológiákra támaszkodik.
„Az egyetlen rendelkezésünkre álló technológia a
nukleáris robbantás - mondja Johndale Solem, a Los Alamos
egyik fizikusa - számomra is hátborzongató, de így van.”
Nyilván senki nem vágyik arra, hogy egy halom nukleáris
robbanóanyagot tárolgasson készenlétben arra az esetre, ha
egy bolygógyilkos éppen erre járna, de mindenki egyetért
azzal, hogy minél hamarabb észleljük a veszélyt, annál
hamarabb feltartóztatható és könnyebben elterelhető. Ezért
bámulják őrszemeink olyan kitartóan az eget.