Izraeli–amerikai egyezkedés

Dennis Ross, az amerikai elnök közel-keleti különmegbízottja Izraelbe utazott, hogy találkozzon Benjamin Netanjahu izraeli kormányfővel és Jasszer Arafat palesztin elnökkel. A tárgyalások középpontjában a többször elhalasztott izraeli csapatkivonások körüli nézeteltérések állnak.

HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS

„Az USA-nak nem áll szándékában, hogy bármely félre ráerőltesse szándékait. Izraelnek joga van meghatározni a saját biztonsági szükségleteit” - nyilatkozta Ross indulása előtt a Haaretz című izraeli lapnak, hozzátéve: „Amerikának létfontosságú érdekeltsége van a térségben, ezért a kétoldalú tárgyalások elakadása láttán az Egyesült Államok úgy érezte, hogy előremozdítja az eseményeket azzal, ha saját megoldási javaslattal áll elő.” A javaslat lényege: Izrael vonuljon ki a Jordán nyugati partjának további 13 százalékáról, cserébe a Palesztin Hatóság fellép a terrorakciók megakadályozása érdekében.
Az izraeli kormány biztonsági okokra hivatkozva először elzárkózott attól, hogy a területek 10 százalékánál többet engedjen át. Most úgy tűnik, hogy az izraeliek mégis beleegyeznek egy 10,5-12 százalék közötti csapatkivonásba, kifejezve ezzel is a kompromisszumra való készségüket. Az átadott területek egybefüggő részek, amelyek elősegítik egy mini-állam létrejöttét a nyugati parton. „Izrael keskeny ország, itt minden kis föld-darab fontos biztonsági jelentősséggel bír” - mondta Netanjahu. „Ha megnövelnénk az átadott területek nagyságát, ez már veszélyeztetné a Ben-Gurion reptér használatát és az utakon autózókat is” - nyilatkozta a miniszterelnök.
Időközben Jasszer Arafat az Arab Liga külügyminiszteri találkozóján Kairóban úgy nyilatkozott, hogy a békefolyamat az utolsókat rúgja. A palesztin vezető Izraelt tette felelőssé azért, hogy meggátolja az előrelépést, és ismét sürgette egy arab csúcstalálkozó összehívását.
Közel-keleti körútja részeként Izraelbe érkezett Kofi Annan ENSZ-főtitkár is. Jeruzsálemi beszédében kifejtette, hogy az ENSZ felelősnek tartja Izraelt abban, hogy direkt vagy indirekt módon aláássa a kölcsönös jóakaratot, és ellenségeskedést szít. Úgy vélte, hogy Izrael sok tekintetben nem maradt meg a Biztonsági Tanács határozatai mellett, ezért Annan felszólította Izraelt, hogy kötelezze el magát az oslói megállapodás betartására. A főtitkár hangsúlyozta az Izrael és Szíria közötti tárgyalások azonnali újraindításának szükségességét is. „Földet adni a békéért az egyetlen esély arra, hogy béke legyen ezen a földön” - nyilatkozta útja végén Kofi Annan Jeruzsálemben, aki szerint a „béke és biztonság ugyanannak az éremnek a két oldala, nem párhuzamos folyamat, hanem az egyik erősíti a másikat”.