A moszkvai kormányváltás volt az egyik fő témája a
csütörtöki orosz-francia- német csúcstalálkozónak is.
Borisz Jelcin hétfőn váratlanul menesztette Viktor
Csernomirgyin miniszterelnököt és teljes kabinetét. Az orosz
elnök ügyvezető kormányfővé a reformelveket valló 36 éves
Szergej Kirijenkót nevezte ki, akit megbízott az új kormány
megalakításával.
HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS
Jelcin menesztette az orosz kormányt. Egy tollvonás Fotó: MTI
A váratlan elnöki döntés ellenére az eredeti időpontban
került sor Borisz Jelcin, Helmuth Kohl és Jacques Chirac
moszkvai csúcstalálkozójára. Az orosz elnök a német és
francia államfővel történt találkozója után kijelentette:
„új erős európai trojka” alakult. Időközben Jelcin
felkérte a hétfőn menesztett kormány tagjait, hogy maradjanak
hivatalukban az új kabinet kinevezéséig, kivéve a külön
elnöki rendelettel elmozdított Anatolij Kulikov
belügyminisztert és Anatolij Csubajszt, a
miniszterelnök-helyettest.
Jelcin a leváltott miniszterelnököt a 2000-ben esedékes
elnöki választások megszervezésével bízta meg, ám nem
derült ki, hogy támogatja-e őt jelöltként is. Csernomirgyin
szerint a kormány menesztése „egyáltalán nem
katasztrófa”, hanem a hatalom megújulásának „természetes
folyamata”.
Az orosz elnök szavai szerint a kormányváltás nem jelenti a
reformpolitika feladását, de „új lendületre, energiára,
impulzusra, nagyobb hatékonyságra” van szüksége az
országnak, s egy olyan új csapatra, amely „képes igazi
eredmények elérésére, hogy a lakosság érzékelje a kedvező
változásokat”. Jelcin az új kormányt rövidebb pórázra
akarja fogni.
Csernomirgyin kormányfő távozik. Virággal búcsúztatták
Fotó: MTI
A Rosszijszkije Vesztyi, az elnöki hivatal lapja szerint a
döntés hátterében az áll, hogy az elnök a költségvetési
gondok és a béradósságok halmozódása miatt fenyegető
bizalmatlansági szavazásnak akarta elejét venni a kormány
leváltásával, ám a feltételezett okok közül a korrupciós
botrányokat és privatizációs összefüggéseket sem lehet
kizárni.
A Reuters hírügynökség úgy értesült, hogy Csernomirgyin
bukásának hátterében Borisz Berezovszkíj, a semmiből lett
milliárdos áll, aki az 1996-os elnökválasztási kampány
idején ideiglenes szövetséget kötött Jelcin csapatával az
elnök újraválasztására és a kommunisták visszatérésének
megakadályozására. A bank és olajérdekeltségekkel
rendelkező Berezovszkíj azonban már akkor is ellentétben
állt a privatizációt irányító, és most menesztett
Anatolíj Csubajsszal, aki éppen a napokban készült kihirdetni
az utolsó állami kézben lévő olajtársaság, a Rosznyeft
eladási feltételeit.
Az orosz alkotmány értelmében az elnöknek a régi kormány
menesztésétől számított két héten belül elő kell
terjesztenie jóváhagyásra új jelöltjét a kormányfői
posztra az Állami Dumának. Az alsóház ezt követően egy
héten belül köteles dönteni a jelöltről, s amennyiben
háromszor elutasítja az államfő javaslatát, Jelcin maga
nevezi ki kormányfőjét és a parlamentet feloszlatva új
parlamenti választásokat ír ki. Szergej Jasztrzsembszkij
elnöki szóvivő szerint az új kabinet kialakítására az
államfő április 11-én kezdődő japán látogatásáig sor
kerül.
Az orosz hírügynökségek hangsúlyozzák: a kormány
leváltása nem befolyásolta a hadsereg, a belügyminisztérium
és a Szövetségi Biztonsági Szolgálat alakulatainak
tevékenységét, és sem az orosz gazdaságpolitikában, sem
pedig Moszkva külpolitikájában nem várható változás.