Vissza a tartalomjegyzékhez

RÁCZKI ZSUZSANNA
Ki lesz Jelcin utóda?

Borisz Jelcin a hét elején meglepetésszerűn menesztette a teljes orosz kormányt. Döntésében vélhetően nagy szerepet játszott az is, hogy megfelelő utódot találjon a Kreml trónjára. Jelcin hangsúlyozta, hogy a 2000-ben esedékes elnökválasztásokon az ország sorsa dől el. Az elemzők legalább öt komoly esélyessel számolnak. Hogy mikor lesz a választás és ki lesz a befutó? Egyenlőre csak találgathatunk.


Borisz Jelcin az Elnöki Hivatal munkatársaival tanácskozik egy nappal azután, hogy leváltotta a kormányt. Ő van a középpontban
Fotó: MTI

Egyes vélemények szerint az elnökjelöltségre ma Viktor Csernomirgyinnek vannak a legnagyobb esélyei. Az exminiszterelnök a posztszovjet változások közepette a nyugalom és stabilitás képviselője volt. Vonakodva tért át a reformpolitikára, de azután ő irányította a privatizációt és a piacgazdaság kialakítását.
Csernomirgyint a reformok megbízható, ám nem túl radikális garantálójának és egyben a kormány legnagyobb túlélőjének tartják, hiszen több mint öt évet szolgált a kabinetben, miközben tisztségviselők hada jött és ment. Sikerét elsősorban a Jelcin iránti lojalitásának köszönheti, s annak, hogy vigyázott: ne keltsen olyan benyomást, mintha az elnöki posztra törne. Másrészt Csernomirgyinben az igazi orosz férfi megtestesítőjét látják, aki szűkös szabadidejében harmonikázgat. Jól kijön mind az ország vezetősége, mind az ellenzék tagjaival. Az ellenzéki kommunisták tiszteletét kiérdemelve sikerült elkerülnie a velük való konfrontációt, míg a kormány radikális reformerei a parlament folyamatos kritikáinak céltábláivá váltak.
A Moscow Times című orosz napilap úgy tudja: Jelcin szabad kezet adott Csernomirgyinnek kampánya elindításához azzal, hogy megbízta a 2000-es választások megszervezésével. A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a karizmatikus képességekben szűkölködő Csernomirgyin messze a szóba jöhető jelöltek mögött kullog, ezért nem akármilyen kampányra lesz szüksége a megválasztáshoz.
A történtek egyik értelmezése szerint Jelcin a kabinet menesztése által akar Csernomirgyinnek bőséges időt biztosítani, hogy megváltoztassa a róla alkotott kedvezőtlen képet, és megszervezhessen egy anyagilag jól megtámogatott kampányt. A Lidové Noviny cseh napilap más szempontból közelíti meg Csernomirgyin esélyeit. Úgy látja, hogy noha Csernomirgyin most elment, bármikor visszajöhet. Politikai jövőjét az általa uralt Gazprom konzorcium fogja meghatározni, amely már most is az orosz valutabevételek felét biztosítja. A lap hozzáteszi: kormányfői szék nélkül is annak lesz a legnagyobb befolyása az oroszországi eseményekre, aki a gázcsapokat a kezében tartja.
Más vélemények szerint az, hogy Jelcin megbízta Csernomirgyint az előkészületekkel, inkább arra utal, hogy az elnök ilyen szelíd módon akar búcsút inteni a hűséges miniszterelnöknek.
A közvélemény-kutatások mindenesetre kimutatták: ha most tartanának választásokat, nem biztos, hogy az elnök jelöltje lenne a kedvenc. A kommunista vezető Zjuganov, az extábornok Alekszandr Lebegy és a moszkvai polgármester, Jurij Luzskov, mind labdába rúghatnának.
Kik lehetnek Jelcin további riválisai? Borisz Nyemcovot, a fiatal, liberális reformert hétfőn menesztették első miniszterelnök-helyettesi posztjáról, de valószínű, hogy az új kormányban is kap megbízatást. Nyemcov Oroszország legkedveltebb politikusa lett, miután tavaly csatlakozott Jelcin kabinetjéhez, de csillaga egy kissé elhalványult, mikor gazdasági kezdeményezései ellenállásba ütköztek. Harmincnyolc évesen még túl fiatalnak és tapasztalatlannak bizonyulhat a 2000-es futamban.
Jurij Luzskov, a bombasztikus moszkvai polgármester elképesztően népszerű a fővárosban, s leginkább a kormánypárt részéről számíthat támogatásra. Vezetése alatt egy viharos építkezési láz a szürke várost vakmerő metropolisszá változtatja. Azonban sok orosz megvetően tekint Moszkva gazdagságára és hatalmára, Luzskov vidéki népszerűségéről pedig nem készült jelentés.
Gennagyij Zjuganov az 1996-os választásokon Jelcin mögött a második helyen végzett, és vezetése alatt a Kommunista Párt a parlament vezető frakciója maradt. Ám a pártot támogató bázis apad: az idős támogatók kihalnak, a fiatalok pedig nagy ívben kerülik a szervezetet.
Alekszandr Lebegy döntő erőpróba előtt áll: áprilisban indul a szibériai Krasznojarszk kormányzói posztjáért folyó választáson. Nyernie kell, ha életre akarja kelteni szerencséjét, amely elhagyta, amióta Jelcin nemzetbiztonsági tanácsosi rangjától megfosztotta. A populistaként számon tartott Lebegy az 1996-os választásokon a harmadik helyen végzett. Az esélyesek közül Gregorij Javlinszkij a legliberálisabb és a leginkább nyugatpárti. 1996-ban negyedik lett, és ma egy kicsi, de lármás parlamenti frakció vezetője.
Jelcin a 2000-ben tartandó választásokkal kapcsolatos saját terveiről ellentmondásosan nyilatkozott, de kora, megkérdőjelezhető egészsége, valamint az orosz alkotmány mind kizárják, hogy harmadszor is induljon. Utódának kinevezését azonban nem sieti el, hiszen ezzel saját hatalmát korlátozná idő előtt. Viszont ha egy gyenge politikust pártfogol, az azt jelentheti, hogy Jelcin még mindig latolgatja a maga lehetőségeit.