Vissza a tartalomjegyzékhez

EPERJESI ILDIKÓ
Pártok a külpolitikáról

Magyarország külpolitikája sokak szerint az elmúlt évek sikerágazata. Hazánk meghívást kapott az Észak-atlanti Szövetségbe, s várhatóan 1999 áprilisában hivatalosan a NATO teljes jogú tagjává válik. Március végén tizenegy állammal - köztük Magyarországgal - elkezdődnek az európai uniós csatlakozási tárgyalások. Mindebből következően nem véletlen, hogy a kormánykoalíció és az ellenzék álláspontja a külpolitikában közelít a leginkább egymáshoz. Az átfedések ellénére is akadnak azonban különbségek: a határon túli kisebbségek támogatásával kapcsolatban erősen megoszlanak a vélemények. Összeállításunkban a két kormánypárt, valamint az MDF és az FKGP külpolitikai programját hasonlítjuk össze.

Euro-atlanti integráció

Valamennyi parlamenti párt elsődleges fontosságúnak tartja Magyarország euro-atlanti integrációjának előmozdítását, a határokon túli magyar kisebbségek helyzetének javítását. A politikai erők véleménye megegyezik abban is, hogy a NATO lényegesen különbözik a Varsói Szerződéstől, hiszen az Észak-atlanti Szövetség demokratikus normák szerint működő védelmi szervezet, amelyben lehetőség nyílik a nemzeti érdekek érvényesítésére.
A kormánypártok, szakítva az előző kabinet „ajtódöngető” politikájával, megfontolt, kiszámítható, józan politikát kezdtek el 1994-ben - állítja a kisebbik kormánypárt, az SZDSZ elemzése. Szent-Iványi István szabaddemokrata frakcióvezető a Heteknek elmondta: az előző kormány elsősorban jelszavakban fogalmazta meg politikáját, sokszor követelőző módon lépett fel, ami elzárkózást váltott ki a külföld részéről. A mostani kormányzati ciklus végére Magyarországot ismét a térség élenjáró, legfelkészültebb reformországának tekintik a korábbi ciklus alatti kedvezőtlen megítéléssel szemben. A szociál-liberális koalíció sikerként könyvelheti el Magyarország NATO-ba való meghívását, amelyet népszavazás erősített meg. „Elértük azt, ami fontos: a térség stabilizációs tényezőjének tekintik Magyarországot, s ezt nemcsak mi állítjuk, hanem a nyugati partnereink is”- húzta alá Szent-Iványi.
Az MDF vállalja a következő ciklusban „az európai integrációs politika hordozóerejének a szerepét”. A párt választási programja szerint az MDF gyorsítani kívánja a csatlakozási tárgyalások ütemét, és célul tűzi ki, hogy Magyarországnak a csatlakozási tárgyalásokon „minél kevesebb és minél rövidebb ideig tartó átmeneti szabályozáshoz” kelljen ragaszkodnia. Az MDF is úgy véli, hogy a területfejlesztési politika az egyik legfontosabb terület, amelyen keresztül az uniós csatlakozás előnyei megmutatkozhatnak és amely „az ezen folyamatokat kezdeményező MDF hitelességét és történelmi szerepét” is erősíteni fogja.
Hatalomra kerülésük esetén a kisgazdák azt ígérik, hogy markánsabban fogják képviselni a magyar nemzeti érdekeket. Az FKGP is fontosnak tartja védelmi szempontból az Észak-atlanti Szövetségbe való integrációt, azonban - amint azt Haas György, a kisgazdák külügyi osztályának vezetője lapunknak kifejtette - ők korainak tartják az Európai Unióhoz való csatlakozást, mivel a szervezet keretei jelenleg még nem kiforrottak.
Szabó Vilmos, az MSZP külügyi titkárságának vezetője szerint viszont az integrációs tárgyalások 2000-ig, illetve 2002-ig befejezhetőek. Kemény tárgyalásokra lehet számítani, ám az EU tagországainak nem kell lemondaniuk nemzeti érdekeik érvényesítéséről, kultúrájukról, nyelvükről, nemzeti identitásukról.

Határon túli kisebbségek

A magyar politika jelenlegi egyik legnagyobb kihívása az, hogy a NATO és az EU bővítéséből valószínűleg kimaradnak olyan szomszédos államok, amelyekben jelentős lélekszámú magyar kisebbségek élnek. Rövid távon a schengeni határok bevezetése vasfüggönyt vonhat Magyarország és az unióhoz nem csatlakozó szomszédai közé. „Hosszú távon azonban hazánk nyugati integrációja javítani fog a kisebbségek helyzetén” - nyilatkozta lapunknak Szabó Vilmos, hozzátéve, hogy az unió szorgalmazza a régiók fejlesztését.
Minden politikai erő hangsúlyozza, hogy a határon túl élő magyar kisebbségek védelme a mindenkori magyar kormány alkotmányos kötelezettsége. Az MDF külpolitikai alapelvei között az első helyen szerepel a „nemzetmegtartó és szórványápoló, a nemzeti összefogást megvalósító tevékenység, függetlenül a politikai határoktól”. A párt sürgeti, hogy a nemzeti jelentőségű alapelveket egy közös állásfoglalásban, „nemzeti minimumban” rögzítsék, amelyet valamennyi magyar politikai erő elfogadna.
Szent-Iványi István szerint a sokat vitatott alapszerződések önmagukban nem célt jelentenek, hanem egy olyan eszközt, amelynek segítségével a konfliktusokat tárgyalás és kompromisszumok útján rendezhetjük. A magyar-román alapszerződés kézzelfogható eredménye egy olyan oktatási rendeletet, amely a korábbinál kedvezőbben szabályozza a magyar anyanyelvű oktatást. Ugyanakkor az SZDSZ képviselője is elismerte: a magyar-szlovák alapszerződés nem hozott semmilyen változást a kétoldalú kapcsolatokban, bár ezért szerintük nem tehető felelőssé a magyar kül-
politika.
Haas György aláhúzta: a határainkon túl élő magyar milliókat is megilleti a nemzetközi normáknak megfelelő bánásmód. A kisgazda politikus szerint nem szabad tagadni, hogy a trianoni szerződés jogtalan volt. Magyarországnak erőteljesebben fel kellene lépnie a nemzetközi fórumokon az alapszerződések betartatása és az autonómiatörekvések elfogadtatása érdekében. A kisgazdák a magyar kisebbségek helyzetének rendezésében a dél-tiroli paktumot tartják követendő mintának, melynek értelmében Bécs szorgalmazza, hogy az Olaszországban élő osztrák kisebbség az ausztriai Tirollal összehangolt politikai álláspontot képviseljen. A szocialista Szabó Vilmos hangsúlyozta: a szomszédos államok mai határait tudomásul kell venni, a kisebbségek problémáit tárgyalásos úton kell megoldani. Az ellenzék konfliktusteremtő hozzáállása csak ront a kisebbségek helyzetén. Az autonómiatörekvéseket pedig a kisebbségekre kell bízni.

Nagyhatalmak

A Szovjetunió és az általa létrehozott szövetségi rendszer felbomlásával az Egyesült Államok szerepe meghatározó lett a nemzetközi politikai életben. Az MSZP örvendetesnek tartja, hogy Magyarországnak az USA-hoz fűződő viszonya barátiról szövetségesire változik hazánk NATO-csatlakozásával. E tény a két ország viszonyában újabb távlatokat nyit: a politikai változás után a gazdasági kapcsolatok fejlődését várja az MSZP.
Az ország külpolitikai orientációjával kapcsolatban az MDF fokozni kívánja a „Közép- és Kelet-Európa, sőt a balkáni országoktól a Balkánig húzódó birodalmi apálypart hiteles politikai erőinek kapcsolatépítését”, és e célból kezdeményezi egy Közép-európai Demokrata Fórum létrehozását.
A kisgazdák szerint: noha Oroszország továbbra is jelentős nemzetközi tényező, a magyar kormány fagypontra engedte hűlni a két ország közötti kapcsolatokat. Haas György kifejtette: ha Oroszország gazdaságilag megerősödik, a régi célok újból felszínre kerülhetnek, és az oroszok feladhatják jelenlegi békés politikájukat.
Szabó Vilmos ezzel szemben aláhúzta, hogy Oroszország elkötelezte magát a demokrácia mellett így az orosz belpolitikai helyzet bizonytalansága ellenére sem kell visszarendeződéstől tartani. A politikus szerint semmiféle oroszországi változás nem lehet hatással hazánk euro-atlanti integrációrjára.