PAPP ISTVÁN
Fütyültek a Rigó utcának?

A kormány hónapok óta adós az Állami Nyelvvizsga Bizottság monopóliumának megszüntetésével. Múlt héten a rendőrségnek juttatott rendkívüli támogatás megvitatása miatt halasztották el a döntést, ezen a héten pedig a Miniszterelnöki Hivatal tartott szükségesnek további egyeztetéseket. A nyelviskolák azonban egyre fásultabbak, hiszen már tavaly azt ígérték nekik: decemberre megoldódik a kérdés.

A Rigó utcai struktúra úgy, ahogy van, elavultnak tekinthető - indokolta Szamel Katalin, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főosztályvezetője a tervezet megalkotásának szükségességét. A kultuszminisztérium hónapokkal ezelőtt kidolgozta a javaslatát, de a véget nem érő tárcaközi egyeztetések miatt még mindig nincs megoldás az ügyben. A jelenlegi szabályozás szerint egyedül az Állami Nyelvvizsga Bizottság által szervezett nyelvvizsga tekinthető hivatalosnak, és csak ezután kaphatnak például a köztisztviselők nyelvvizsgapótlékot. Ez a rendezés a nyelviskolák szerint tarthatatlan. Tímár Eszter, a Bell Nyelviskola tanulmányi igazgatója szerint elfogadhatatlan, hogy a világ minden táján elfogadott cambridge-i nyelvvizsga - akár a legmagasabb fokú is - az egyetemi felvételiknél vagy a közigazgatásban csak akkor vehető figyelembe, ha előtte honosították.
A nyelviskolák elsősorban nem a „Rigó utca” szakmai színvonalát kifogásolják: szerintük ebben az utóbbi években komoly javulás figyelhető meg. A vita a monopólium körül forog. Az MKM ennek megoldására készítette el tervezetét, amely nem aratott osztatlan sikert. Az érintettek kifogásolták, hogy nem történt komoly egyeztetés az ügyben. Gáborján Katalin, az Állami Nyelvvizsga Bizottság elnöke elmondta: eredetileg egy ad hoc bizottság foglalkozott a kérdéssel, de ez már egy éve nem működik, ezért a végleges változatot nem ismeri. Az ellenben tény, hogy a tárca elképzeléseinek középpontjában egy akkreditációs bizottság áll, amely megvizsgálja és megállapítja, mely nyelvvizsga tekinthető „államilag elismertnek”, és meghatározza, hogyan viszonyulnak egymáshoz a különböző szintű bizonyítványok. A bizottság állandó tagjai nyelvészprofesszorok lennének, néhány helyet pedig az egyetemek, nyelviskolák képviselői foglalhatnának el pályázat alapján. A nyelviskolák - bár az alapelveket jónak tartják - a tárca változatával nem értenek egyet. Rozgonyi Zoltán, az International House nyelviskola kereskedelmi vezetője szerint a konkrét javaslat túlbonyolított és hihetetlenül költséges. Az egyes vizsgarendszereknek ugyanis létre kellene hozniuk egy külön intézményt, amely képviselné az adott rendszert. Rozgonyi Zoltán úgy véli, egy ilyen szervezet felállítása, amely nem vizsgáztat, csak „akkreditáltat”, több millió forint többletkiadást jelent. Azonban kérdéses: a nemzetközi hírű vizsgarendszerek tulajdonosai vállalnák-e ezt a kiadást. Így aggodalomra ad okot, hogy a rendelkezés inkább megkerülése lenne a problémának, semmint megoldása.
A multinacionális cégeket, úgy tűnik, hidegen hagyja a bizonyítványok körüli vita. Ők ugyanis általában maguk tesztelik le a pályázók nyelvtudását, és nem sokat törődnek a nyelvvizsgákkal. Mint Nemes László, a Pepsi Cola Kft. illetékese elmondta: „Az a lényeg, hogy mit tud az ember.”