Vissza a tartalomjegyzékhez

ZARA ORSOLYA
Lobbyzók a parlament előszobájában

Idén több mint négyszáz civil szervezet szeretne részt venni a parlament törvényhozó tevékenységében - ez derül ki az Országgyűlés elnökének közleményéből. A különféle érdekvédelmi tömörülések elméletileg azonos eséllyel hallathatják a hangjukat, valójában azonban nincs egyenlőség közöttük. Azok a szervezetek, amelyek mögött jelentős, az államkassza számára komoly bevételeket hozó iparágak állnak, mint a gyógyszer-, vagy dohányipar, eredményesebben tudnak nyomást gyakorolni a jogalkotásra.

Csapody Miklós MDF-es honatya például az igen erős dohánylobby számlájára írja a nemdohányzók védelméről szóló törvény elfogadásának meghiúsítását, annak ellenére, hogy a lobbylistán szereplő Dohányipari Szövetségbe tömörült dohánygyárak visszautasítják ezt a feltételezést.
A kisebb szervezetek ellenben nem látják egyértelműen előnyösnek a lobbylistát. Aki korlátozott pénzügyi lehetőségekkel rendelkezik, az kevésbé lehet hatékony - mutatott rá Mucha Márkné, a Magyar Ápolási Egyesület elnöke, aki úgy látja, hogy az egyenlőtlenség „a hatalom anyagi vonatkozásaival van összefüggésben”. Az érdekvédelmi szervezetek törvény-előkészítésbe való bevonása - véli Szabó Miklós, a Társadalmi Unió elnöke - „csak formai, látszólagos”, mert bár gyakran megkeresik őket, „nevetségesen rövid időt adnak” véleményük kifejtésére. Így nem is csodálkoznak azon, hogy javaslataikat ritkán látják viszont jogszabály formájában. Ahogyan Erchartné Molnár Katalin, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének elnöke fogalmazott lapunknak: „Meghallgatnak bennünket, aztán leírják, amit ők akarnak.”
Azoknak a társadalmi szervezeteknek a névsorát, amelyek lobbyzni kívánnak, a parlament állandó bizottságai kapják kézhez, ám nem mindenhol tulajdonítanak neki egyforma jelentőséget. Míg a környezetvédelmi bizottság alelnöke, Házas József arról számolt be, hogy rendszeresen figyelemmel kísérik a lista változásait, és üléseikre meghívást kapnak a jelentősebb szervezetek mellett a kisebbek is, addig a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság megvárja, míg az érdeklődők jelentkeznek. Az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságnak pedig - Gellért Kis Gábor elnök elmondása szerint - külön listája van, így ők a lobbylistát egyáltalán nem használják. Hogy a következő parlamenti ciklusban változik-e a helyzet, az még a jövő kérdése. Az apróbb és nagyobb szervezetek addig is rajtra készen várakoznak a hatalom előszobájában.