Idén több mint négyszáz civil szervezet szeretne részt
venni a parlament törvényhozó tevékenységében - ez derül
ki az Országgyűlés elnökének közleményéből. A
különféle érdekvédelmi tömörülések elméletileg azonos
eséllyel hallathatják a hangjukat, valójában azonban nincs
egyenlőség közöttük. Azok a szervezetek, amelyek mögött
jelentős, az államkassza számára komoly bevételeket hozó
iparágak állnak, mint a gyógyszer-, vagy dohányipar,
eredményesebben tudnak nyomást gyakorolni a jogalkotásra.
Csapody Miklós MDF-es honatya például az igen erős
dohánylobby számlájára írja a nemdohányzók védelméről
szóló törvény elfogadásának meghiúsítását, annak
ellenére, hogy a lobbylistán szereplő Dohányipari
Szövetségbe tömörült dohánygyárak visszautasítják ezt a
feltételezést.
A kisebb szervezetek ellenben nem látják egyértelműen
előnyösnek a lobbylistát. Aki korlátozott pénzügyi
lehetőségekkel rendelkezik, az kevésbé lehet hatékony -
mutatott rá Mucha Márkné, a Magyar Ápolási Egyesület
elnöke, aki úgy látja, hogy az egyenlőtlenség „a hatalom
anyagi vonatkozásaival van összefüggésben”. Az
érdekvédelmi szervezetek törvény-előkészítésbe való
bevonása - véli Szabó Miklós, a Társadalmi Unió elnöke
- „csak formai, látszólagos”, mert bár gyakran
megkeresik őket, „nevetségesen rövid időt adnak”
véleményük kifejtésére. Így nem is csodálkoznak azon, hogy
javaslataikat ritkán látják viszont jogszabály formájában.
Ahogyan Erchartné Molnár Katalin, a Magyar Vakok és
Gyengénlátók Országos Szövetségének elnöke fogalmazott
lapunknak: „Meghallgatnak bennünket, aztán leírják, amit
ők akarnak.”
Azoknak a társadalmi szervezeteknek a névsorát, amelyek
lobbyzni kívánnak, a parlament állandó bizottságai kapják
kézhez, ám nem mindenhol tulajdonítanak neki egyforma
jelentőséget. Míg a környezetvédelmi bizottság alelnöke,
Házas József arról számolt be, hogy rendszeresen figyelemmel
kísérik a lista változásait, és üléseikre meghívást
kapnak a jelentősebb szervezetek mellett a kisebbek is, addig a
foglalkoztatási és munkaügyi bizottság megvárja, míg az
érdeklődők jelentkeznek. Az emberi jogi, kisebbségi és
vallásügyi bizottságnak pedig - Gellért Kis Gábor elnök
elmondása szerint - külön listája van, így ők a
lobbylistát egyáltalán nem használják. Hogy a következő
parlamenti ciklusban változik-e a helyzet, az még a jövő
kérdése. Az apróbb és nagyobb szervezetek addig is rajtra
készen várakoznak a hatalom előszobájában.