A franciák és a spanyolok hajbakaptak miattuk, cikkek
tömegei jelentek meg róluk, míg ők békésen téli álmukat
alusszák. A történet főszereplői, Giva és Pyros, a
Szlovéniából a Pireneusokba telepített medvepár és két
kicsi medvebocs.
A medvék az EU pénzén kerültek új hazájukba, hogy
kiderüljön, meg lehet-e honosítani újra „Micimackóékat”
a Pireneusokban. A két kicsi már a helyszínen született, és
mostohamama neveli őket. Eredetileg ugyanis két nőstény
érkezett, s Melbának éppen kicsinyei lettek, amikor egy
pánikba esett vadkanvadász lelőtte. A programot a franciák
kezdték el, a mackók viszont a határ spanyol oldalán szedik
áldozataikat a birkacsordákból. A spanyolok attól is
tartanak, hogy elijesztik a jó pénzt hozó turistákat. Noha a
medve évszázadokon át az ember veszélyes ellensége volt,
mára a kihalás fenyegette állatok listájára került.
A Pireneusokban 50 éve még vagy száz medve élt, ma már
legfeljebb nyolcra tehető a számuk, s a spanyol sajtó is
egyetért a francia környezetvédőkkel abban, hogy ha most nem
szaporítják fel az állományt, a medvék végleg kipusztulnak.
Ahhoz, hogy ismét honossá váljanak, legalább 60 egyedre lenne
szükség. A katalóniai tartományi kormány úgy látja, hogy
ha már három medve is ennyi kárt csinál, hatvannal jobb nem
is próbálkozni, és kiadta a jelszót: „A helybeliek
beleegyezése nélkül nincs medve.” Hiába érvelnek a
franciák, hogy nyilván nem csak a medvék lakmároznak a
bárányokból, s hogy nem kell félni tőlük, hiszen
Európában a harmincas évek óta medve nem támadott meg
embert.
Az EU eddigi programja júniusban zárul, s akkor a nemzetközi
szervezet, valamint Franciaország és Spanyolország
illetékeseinek dönteniük kell arról, hogy leállítják-e a
programot, vagy további mackókat telepítenek be. Mindenesetre
nyilván nem ártana az ügynek, ha Pyros és Giva téli álma
végeztével egy ideig kímélné a spanyol bárányokat.