Tovább tart a koszovói válság

Egymásnak adják a kilincset a világ vezető politikusai a Balkánon. Az Európai Unió, az Egyesült Államok és Oroszország is közvetítő szerepet igyekszik játszani a koszovói válság megoldásában.

HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS

Időközben egy amerikai diplomata a szerb tárgyalási javaslatokat „cinikus porhintésnek” minősítette, amelyek csupán a közvélemény félrevezetésére alkalmasak.
Belgrád eddig már kétszer is felajánlotta, hogy kész „feltétel nélküli tárgyalásokra”, amennyiben a tárgyalások „tiszteletben tartják a szerb alkotmányt”, vagyis kizárják Koszovó függetlenségi törekvéseit.
Szerbia változatlanul belügynek tekinti a koszovói válságot, és elutasítja a nemzetközi közvetítési próbálkozásokat - közölte a CNN. Strobe Talbott amerikai külügyminiszter-helyettes balkáni körútja során kijelentette: Washington szerint a válság más országok létérdekeit is fenyegeti, ezért szükségesnek tartják, hogy a koszovói erőszakos cselekményeket nemzetközi törvényszék vizsgálja ki.
Amerika kész egymillió dollárral hozzájárulni a koszovói etnikai tisztogatások felderítéséhez. Az Egyesült Államok attól tart, hogy Koszovó elszakadása egy újabb balkáni háborúhoz vezetne. Belgrád tárgyalási felhívása azonban csupán „cinikus porhintés” a világ előtt, mivel azokat eleve úgy fogalmazták meg, hogy tisztában voltak a várható albán elutasítással - mondta a magas rangú amerikai diplomata.
„Egyensúlyt kell találni Jugoszlávia egységének megőrzése, illetve a jugoszláviai albán kisebbség jogainak garantálása között” - mondta a szintén a térségben tárgyaló Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter. Oroszország, amely Szerbia hagyományos szövetségese a Balkánon, Belgrád belügyének tekinti a kialakult helyzetet, és ellenzi a szankciók bevezetését Jugoszlávia ellen.
Egyes orosz lapok a „lázadó országrészt”, Koszovót „jugoszláv Csecsenföldként” emlegetik. Az újabb háború fenyegetése arra késztetheti a Nyugatot és a balkáni államokat, hogy a szerbek érdekeit feláldozva, a koszovói albánok javára döntsenek” - állítja a Vek című orosz hetilap.
Németország álláspontja megegyezik az EU véleményével: támogatják az albán autonómia helyreállítását, ugyanakkor nem fogadják el a teljes koszovói függetlenség gondolatát. A németek szeretnének gyors és békés megoldást a válságra, mivel az országnak így nem kellene havonta újabb 1400 koszovói bevándorlót fogadnia a már eddig is ott tartózkodó 140 ezer albán menekült mellé.
Miközben több német városban a kiutasítás és a szerb bosszú rémétől fenyegetett albánok ezrei tüntettek a fegyveres beavatkozás mellett, Klaus Kinkel német külügyminiszter a Der Spiegel német hetilapnak adott interjúban ismét elutasította, hogy az ENSZ vagy a NATO fegyverrel avatkozzon be a koszovói válság megoldása érdekében.