NATO-vita a szenátusban

Megkezdődött az amerikai szenátusban a vita Lengyelország, Magyarország és Csehország NATO-csatlakozásáról. Bill Clinton levélben sürgette a szenátorokat a bővítési javaslat elfogadására. Az elnök szerint a döntés „jelzést adhat arról, hogy Amerika kész a jövőben is aktív szerepet vállalni Európában”.

HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS

A szenátus elé került tervezet négy feltételhez köti a NATO-bővítés támogatását: nem változhat az Észak-atlanti Szövetség alapküldetése, azaz a tagállamok területének védelme; nem növekedhet az amerikai részvállalás aránya a közös védelmi terhekből; Moszkva nem kaphat beleszólási jogot a szövetség ügyeibe; és a döntéshez minősített - kétharmados - támogatás szükséges. Jesse Helms szenátor, a külügyi bizottság elnöke szerint a közép-európai országok csatlakozása biztosíték lehet arra, hogy többé nem esnek zsarnokság és elnyomás áldozatául.
Az ellenzők táborából Bob Smith szenátor elhamarkodott, érzelmi töltésű döntésnek nevezte a kibővítést. Megítélése szerint az Egyesült Államok számára a NATO-bővítésnél sokkal lényegesebb stratégiai érdek Oroszország együttműködésének a megnyerése, egyebek között azért, hogy az orosz nukleáris eszközök biztonságban legyenek. „Bölcs dolog-e új választóvonalat húzni Oroszország és a Nyugat közé most, amikor keletről és délről a fundamentalista iszlám és Kína fenyeget?” - tette fel a kérdést, hozzáfűzve, hogy Oroszország partnerként védőövezetként szolgálhatna az új veszélyforrásokkal szemben.