KRÁLL CSABA
Tizenhárom mandátum

A májusi választások eredményétől függetlenül újra beterjeszti majd a kisebbségek parlamenti képviseletére vonatkozó javaslatát az MSZP, miután a parlament elvetette a kormány előterjesztését és nem szavazott mandátumot a nemzetiségnek. Kende Péter politológus szerint az alkotmányossági és jogi aggályokon túl a szocialistáknak azért is sürgető a kérdés rendezése, mert az MSZP-barát kisebbségek további tizenhárom „szocialista képviselőt” hozhatnak az új parlamenti frakciónak.

„Az új parlament megalakulását követően újra beterjesztjük a kisebbségek parlamenti képviseletére vonatkozó törvényjavaslatot” - nyilatkozta lapunknak Tóth András, a Miniszterelnöki Hivatal kabinetfőnöke az MSZP terveiről. Hozzátette: csak ezután lehet foglalkozni az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat (OCKÖ) felvetésével, amely többek között egy cigányügyi parlamenti bizottság felállítását és a kérdés államtitkári szinten történő kezelését is sürgeti.
Kende Péter szerint a kisebbségi képviselet azért hangsúlyos kérdés a szocialisták számára, mert a közismerten MSZP-barát nemzetiségi szervezetek az általuk betöltendő tizenhárom képviselői hellyel gyakorlatilag az új szocialista parlamenti frakciót erősítenék.
Tóth András az MSZP kisebbségi képviselettel kapcsolatos elképzeléseiről szólva megerősítette: ha az erőviszonyok úgy alakulnak, akkor pártja a májusi választások után a koalíciós megállapodás egyik feltételének szabná a kérdés mielőbbi rendezését. Ez azonban a kabinetfőnök szerint nem egyszerű feladat, mert „nincs steril, csak kompromisszumos megoldás”, az pedig „nyilván szakmai kérdés, hogy ennek hol vannak a határai”.
Bauer Tamás az SZDSZ részéről úgy véli, hogy ha már politikai igény mutatkozik a kisebbségek parlamenti képviseletére, akkor „olyan megoldást kell találni, amely az alkotmánnyal és a választójogi rendszerrel összeegyeztethető”. A politikus szerint ezért felülvizsgálatra szorul a kisebbségi törvény vonatkozó passzusa is, amely valóban tartalmaz utalást a nemzetiségek országgyűlési képviseletére.
Úgy tűnik, a hosszú hónapok óta folyó vita még nem lendült túl az alapkérdésen: kell-e a parlamentbe tizenhárom kisebbségi honatya, ha a nemzetiségek politikai és érdekképviselete a kisebbségi önkormányzatok felállításával megoldottnak tekinthető. A parlamenti pártok - az MSZP kivételével - inkább tartózkodóak a kérdésben, aggályaik azonban csak részben fedik egymást. Ezt a passzív magatartást jellemezték a kisebbségek a „politikai akarat” hiányával.
Józan Illing Mihály, a magyarországi németek, szlovákok és horvátok által alapított Nemzetiségi Fórum szóvivője lapunknak elmondta: politikai szükségszerűség, hogy indulnak a választásokon, bár fellépésük közel sem egységes. Kedden kiadott nyilatkozatában a romák képviseletét ellátó OCKÖ elvetette az önálló párt alapításának tervét, vagy valamely politikai tömörüléshez való csatlakozásukat. Józan Illing kérdésünkre kifejtette: ők sem törekednek a pártokkal kapcsolatfelvételre a májusi választások előtt, mert az szerinte még inkább megosztaná a kisebbségeket.