SZLAZSÁNSZKY FERENC
MIÉP: itt a tér

Dísz magyar Fotó: MTI

A Csurka fivérek alaposan kivették részüket a Magyar Igazság és Élet Pártja március 15-i ünnepségéből: a színész, László, a Szabó család című rádiójáték „Lacija” szavalt, míg testvére, a drámaíró és vezér, István, szónokolt.
A Hősök terén több tízezer ember gyűlt össze, hogy szembesüljön „a magyar igazsággal”. A hét vezér lovasszobra alatt felállított színpad tág teret adott a MIÉP 176 képviselőjelöltjének és a burkolt idegengyűlöletnek.
„A kozmopolitizmus Soros-gyomra emészti fel a magyar földet” - vágott a dolgok közepébe az első felszólaló, Göd polgármestere, majd „Mit nem akar a magyar” kezdetű 12 pontját olvasta fel. A lendületes kezdéshez képest kissé unalmasra és zavarosra sikeredett Hegedűs Lóránt református püspök köszöntője
- akár egy vasárnap délelőtti prédikáció -, de a történelmi megemlékezésből percek alatt politikai gyűléssé alakuló esemény a téren marasztalta a tömeget.
A MIÉP oly mértékben biztos a parlamentbe való bejutásában, hogy már a bizottsági helyeket is elosztották egymás között, sőt: a jelöltek néhány perces bemutatkozó beszédet is tartottak. „Ki kell venni a pénzt a bankokból, és így hárommillió munkahelyet lehet teremteni”- vázolta sajátos, a rendőrség által eddig bankrablásként definiált gazdaságpolitikai elképzeléseit a gazdasági bizottságba szánt Gidai Erzsébet, aki egyébként a MIÉP miniszterelnök-jelöltje. „Amíg nem lesz a kezünkben a média és a sajtó, addig nem lesz itt semmi”- nyújtott bepillantást a demokráciáról alkotott nézeteibe a sajtószabadság ünnepén Csete György építész, a jövő kulturális bizottságának reménybeli tagja. „A magyarság élettere Magyarország”- kölcsönözte mondandójához a történelemből jól ismert kifejezést Szabó Lukács, a párt alelnöke.
Ezek után pénzgyűjtés következett. A MIÉP nagyon szegény - tudtuk meg a műsorvezetőtől -, ezért örömmel fogad minden támogatást, „akár egy-két korsó sör árát is”. A világos, őszinte felhívás nehéz választás elé állította a jelenlévők jelentős részét.
A segélyakciót a képviselőjelöltek eskütétele követte. Ekkor kisebb incidens zavarta meg a rendet: az egyik néző fennhangon ismételni kezdte az eskü szövegét, elvonva a figyelmet a színpadon zajló történelmi eseményről. Szerencsére egy megtermett biztonsági őr gyorsan ott termett, és lélekjelenlétét mindvégig megőrizve, halk, de határozott hangon felszólította a rendbontót tevékenysége felfüggesztésére: „Fogd be a pofádat, mert kiverem a fogadat!” Eközben a képviselőjelöltek a szabadság, testvériség, egyenlőség jelszavakat igyekeztek hibátlanul kimondani. A renitens azonnal elnémult, az ünnepség folytatódott. A tömeg Csurkát akarta. A hangulat fokozása érdekében előbb Csurka László elszavalta a „Lovaspóló a Vérmezőn” című verset, majd a MIÉP elnöke, Csurka István lépett a színpadra: „A jelenlegi kormány célja az, hogy kipusztuljunk - mondta. - Ami körülvesz bennünket, az mindenestül rossz. A pénz világbirodalmának elnyomottai vagyunk” - folytatta tárgyszerű helyzetelemzését a vezér. A hangulat fokozódott. Bekiabálások hallatszottak, transzparensek emelkedtek a magasba: „Vörös róka, kék róka, lesz még nektek táncóra!” Mellettünk elégedetten jegyezték meg: a MIÉP már eddig is sokat tett a magyar költészet felemeléséért.
„Kamatrabszolgaságban élünk - csattant Csurka -, kamatot fizet a magyar, ha beteg, ha iskolába jár, ha kenyeret vesz.” Miután a MIÉP-et elfelejtették értesíteni arról, hogy az adósság nagy részét a kormány a mostani ciklusban visszafizette, az elnök változatlanul azt ígéri: pártja leállítja az államadósság törlesztését, és „kamatmentes életet biztosít minden tisztességes, keresztény, magyar embernek”. A parazita idegenek életét viszont meg fogják keseríteni - ígérte a szónok. Hogy ki a magyar és ki a keresztény? „Az, aki annak vallja magát, olyan, mint mi, és úgy gondolkodik, mint mi” - hallhattuk definícióját. A pártprogram megvalósításának részletei homályban maradtak, ellenben Csurka biztosította közönségét, hogy „Petőfi, Jókai, Kossuth az égből gyönyörködik a MIÉP- gyűlésben.”
Az elnök ezen a délutánon - a jól ismert nemzetiszocialista szlogenek hangoztatása ellenére is - árnyéka volt korábbi önmagának, fáradt öregember benyomását keltette. Beszéde végén a magyarok istenére esküdött. A hallgatóság elvonulását Nagy Géza tárogatójátéka kísérte.