A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem szociológiai
tanszéke 16 erdélyi megyében felmérést készített a
romániai román-magyar kapcsolatokról. A
közvélemény-kutatás alapján a román és a magyar lakosság
véleménye leginkább a kétnyelvű feliratok tekintetében tér
el egymástól. Ezt a magyarok 90 százaléka helyesli, míg a
románok 72 százaléka ellenzi.
Az ünnepekről a megkérdezett erdélyi magyarok 80 százaléka
elmondta, hogy március 15-ét tekinti az év legfontosabb
ünnepének. A románok 75 százaléka ugyanerre a kérdésre
december 1-jét, Erdély Romániához való csatolásának
napját jelölte meg, ami 1990 óta hivatalos nemzeti ünnep.
A nyelvhasználatról a magyarok 50 százaléka úgy véli, hogy
jól, 20 százaléka pedig, hogy tökéletesen beszéli a román
nyelvet. A megkérdezettek 47 százaléka szerint a hivatalos
ügyeket és az orvosi vizsgálatokat románul kell intézni. A
felmérés kérdéseire adott válaszokból kitűnik, hogy míg a
románok 82 százaléka, addig a magyarok 89 százaléka büszke
a nemzeti hovatartozására.
Egy korábbi vizsgálat szerint a magyarok 39 százaléka, míg a
románok 6 százaléka érezte úgy, hogy hátrányos
megkülönböztetésben részesült Romániában. A tavalyi
felmérés során ugyanerre a kérdésre a magyarok 27
százaléka válaszolt igennel, ami az új kormány időszaka
alatt erősödő társadalmi megbékélés jele lehet.
A magyarok 55 százaléka elutasította azt az állítást, hogy
„inkább vagyok román állampolgár, mint más ország
polgára”, míg a románok 73 százaléka egyetértett vele.
Ami az egyes politikusokról alkotott véleményt illeti: a
magyarok 93, de még a románok 71 százaléka is úgy gondolja,
hogy Gheorghe Funar kolozsvári polgármester „felnagyítja a
román-magyar konfliktust”. A megkérdezett magyarok 78
százaléka Ion Iliescu exelnököt is szélsőségesnek tartja,
a szervezetek közül pedig 91 százalékban a Vatra Romaneascát
nevezték szélsőségesnek.
A magyar közéleti személyekkel kapcsolatban a románok 80
százaléka Tőkés Lászlót, 60 százaléka Markó Bélát
tartja szélsőségesnek. Az ország jelenlegi elnökét Emil
Constantinescut a románok 82, míg a magyarok 60 százaléka
tartja feszültséget feloldó tényezőnek.