Az elkeseredett tartomány

Nem csökkent a feszültség a szerbiai tartományban. A nagyhatalmak spanyol politikust kértek fel a közvetítésre, miközben Javier Solana főtitkár egyértelművé tette: a NATO nem küld katonákat a térségbe.

HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS

Londonban a nagyhatalmak külügyminiszterei Felipe González volt spanyol kormányfőt kérték fel a koszovói válságban való közvetítésre. Egyedül Oroszország emelt vétót a Szerbia elleni gazdasági szankciók meghozatalában. „A NATO egyelőre nem szándékozik csapatokat küldeni Albánia és Koszovó határára” - jelentette ki Solana, az Észak-atlanti Szövetség főtitkára. Clinton amerikai elnök ugyanakkor leszögezte, hogy az Egyesült Államok „továbbra sem zár ki semmilyen lehetőséget a koszovói válság megoldásának eszköztárából”.
Időközben Koszovóban tovább folytatódtak a tiltakozó akciók, miután a szerb rendőrség eltemette az állítólagos terroristákat, akik között független források szerint legalább 14 nő és 11 gyermek is volt. A nehézfegyverek bevetésével zajló hadművelet legfiatalabb áldozata egy öt év körüli kisfiú.

Az eltemetett holttesteket másnap az albánok kihantolták és a muzulmán szokásoknak megfelelően újratemették.
„A mára kialakult koszovói helyzet csak első pillantásra tűnik helyi jellegű etnikai problémának, valójában egy újabb potenciális balkáni háború tűzfészke” - írja a Financial Times. A londoni lap szerint „ha Koszovóban fellángolnak a Nagy-Albánia iránti vágyak, az könnyen destabilizálhatja az egész régiót. Tirana bizonyára nehezen állna ellen a kísértésnek, különösen, ha a macedóniai albán kisebbség is csatlakozna a tervekhez. Ugyanakkor egy határmódosítás látens történelmi igényeket éleszthetne újjá a Balkánon. Ebben az esetben könnyen előfordulhatna, hogy Macedóniában két NATO-tagállam, Törökország és Görögország kerül szembe egymással.”
Robert Gelbard, az amerikai elnök balkáni különmegbízottja csütörtökön Rómában az Egyesült Államok teljes támogatását és együttműködését ígérte a Szent Egyed katolikus közösség koszovói közvetítői tevékenységéhez.
A római székhelyű Szent Egyed közösség 1993 óta folytat közvetítést a koszovói albánok és a belgrádi vezetés között. A szervezet vezetői szerint az elmúlt hetekben jelentős haladást sikerült elérni, s a közösség küldöttsége a jövő héten ismét Belgrádba utazik, hogy az általa kidolgozott kompromisszumos megállapodást ismertesse a felekkel.
(háttér a 6. oldalon)