Vissza a tartalomjegyzékhez

MORVAY PÉTER
A Páneurópai Unió

Az európai integráció támogatására létrejött mozgalom eredete 1923-ra nyúlik viszsza. Coudenhove-Kalegri gróf fogalmazta meg a páneurópai egység programját, amely először vetette fel az Európa Tanács és az Európai Gazdasági Közösség megalakításának gondolatát. Az alapító halála után 1973-ban a Páneurópai Unió Habsburg Ottó főherceget választotta elnökéül, aki a szervezet legfőbb céljául a megosztott Európa egyesítését tűzte ki.
A Páneurópai Unió négy fő elvet nevezett meg az Unió alappilléreként. A mozgalom célja egy libertiánus, keresztény, szociális és európai alapokon álló politikai egység. A mozgalom alapokmánya leszögezi: „Nem szabad, hogy a szocializmus, a nacionalizmus vagy a sekélyes, ateista humanizmus legyen Európa utolsó szava a világhoz.”
A szervezet a klasszikus parlamenti demokrácia és a nemzetállam felfogásával szemben egy olyan ideológiai „kontinens-államot” képzel el, amelyben a tradicionális európai kereszténység - azaz a katolicizmus - jelenti „a kulturális, szociális és szellemi fejlődés alapját”. A dokumentum szerint „Európa lelke a kereszténység”, amely gyökerek egyedül alkalmasak arra, hogy biztosítsák Európa számára a vezető szerepet a világban. A Páneurópai Unió elutasít minden ezzel ellentétes „nihilista és vallásellenes törekvést, amely fenyegeti Európát”.
A európai származási és hivatali arisztokrácia széles köreit egyesítő mozgalom alapokmánya nem tesz említést a közösségi, vallási, nemzeti szabadságjogokról, ezzel szemben kijelenti: „Csak egy erős és egységes Európa képes a tartós szabadság megvalósítására”. A szervezet szociális programját a „keresztény szociális doktrína” elveire alapozza. Az etnikai, vallási és társadalmi kisebbségek védelmét e doktrínákkal összhangban kívánja megvalósítani. A „holnap Egyesült Európája a görög bölcsességen, a római jogon és a keresztény hiten, mint közös örökségünkön, fog alapulni” - állítja a dokumentum a páneurópai egység eszmei gyökereiről.
A szervezet által 1990-ben elfogadott cselekvési program sok eleme a gyakorlatban már megvalósult, így a közös európai külpolitika, az euro bevezetése, az Európai Parlament jogkörének kiterjesztése és a belső határok eltörlése. A szervezet müncheni központja szerint „az európai integrációs folyamat eredményeinek figyelembevételével most készül a mozgalom új céljainak a kitűzése”.